2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az RMDSZ felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatási törvénykönyv új változata csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest. Akár azzal, hogy a jogszabály értelmében a helyi tanácsok dokumentumait csak román nyelven lehet nyilvánosságra hozni, és a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy románul is kommunikáljanak.

Ezzel szemben a román nacionalisták „veszélyt” kiáltanak, és tüntetni készülnek vasárnap az ellen, hogy „ne legyen a második hivatalos nyelv a magyar Romániában”.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, valamint a Nemzet Útja nevű egyesület célja tehát világos: ha a fene fenét eszik, sem lehet Romániában második hivatalos nyelv a magyar. 

A fent említett szervezetek vasárnap délutánra a Cotroceni-palota elé szólítják híveiket, hogy követeljék az államfőtől, ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet, mert az „szétporlasztja” a román nyelv egyedüli hivatalos jellegét. Kongatják a vészharangot, megengedhetetlennek tartják, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot, a kormányzati intézmények kötelesek magyarul is kommunikálni. Még ennél is égbekiáltóbb számukra, hogy a helyi közigazgatásban ott is lehet használni a magyar nyelvet, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. Borzasztóan bántja őket, hogy magyar nyelvű hivatalos dokumentumokat is ki lehet állítani.

A szélsőséges román szervezetek tavaly nyáron már tüntettek Bukarestben a közigazgatási törvénykönyv ellen, bár az akkor hatályba léptetett változatból hiányoznak azok a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések, amelyeket az RMDSZ-nek a törvénykönyv parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatnia a kormánytöbbséggel. Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után a múlt héten utasította el az ombudsman tavaly augusztusban emelt alkotmányossági óvását, így a sürgősségi rendelet továbbra is érvényben marad, azonban utólag a parlament is megvitatja, és módosíthatja. 

Az csak természetes, hogy a Maros Megyei Románok Polgári Fóruma is részt vesz a tüntetésen, hiszen harminc évvel ezelőtt itt született meg a Vatra Românească „kulturális” egyesület, Vásárhely volt a fekete március színhelye. 

A tüntetők petíciót nyújtanak be az Államelnöki Hivatalhoz, amelyben kérik az államfőtől, „maradjon következetes 2018-as álláspontjához”, amikor a két szervezet által is kifogásolt előírások miatt megtámadta a jogszabályt az alkotmánybíróságon. 

A hírre a gyergyószentmiklósi Székely Figyelő Alapítvány is reagált. Az alapítvány elnöke felkérte a rendőrség, a csendőrség és a bukaresti polgármesteri hivatal illetékeseit, ne engedélyezzék a tüntetést, mert „Románia valamennyi állampolgárának közös és oszthatatlan hazája“, és szavatolja a nemzeti kisebbségek számára a jogot etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez, kifejezéséhez. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy törvény tiltja az olyan nyilvános gyűléseket, amelyeken gyűlöletet gerjesztenek, diszkriminációra vagy az állampolgári jogok megszegésére uszítanak. 

Mintha visszafelé forogna a történelem kereke!

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató