Közös ügy kell legyen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

Párbeszéd a helyhatóságokkal

Október 28-án, csütörtökön délben az Azomureş kombinát kezdeményezésére találkozóra került sor a közigazgatási palota (régi Városháza) kis gyűléstermében, amelyen részt vettek: Mara Togănel prefektus, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, a nagyipari egység részéről jelen voltak: Harri Kiiski vezérigazgató, Ovidiu Crăciun, a vegyi üzem vezetője (termelési igazgató), Steliana Petraş környezetvédelmi igazgató, Lucian Muică munkaegészségügyi és -biztonsági igazgató, valamint Ovidiu Maior sajtószóvivő. A megbeszélésen a cég vezetői tájékoztatták az elöljárókat a nyáron történt robbanás okairól, a következő öt évben eszközölendő beruházásokról, a környezetvédelmi intézkedésekről, amelyek közül kiemelték az EU zöldegyezménye betartásáért tett erőfeszítéseket. A találkozóról a kombinát vezetősége beszámolt a sajtónak is. 

A robbanás oka 

A találkozó céljának ismertetését követően az újságírók kérdésére válaszolva megtudtuk, hogy ezen nem merült fel a sokat vitatott bezárás kérdése. Ovidiu Maior szóvivő hangsúlyozta: ez politikai téma, a cég továbbra is a műtrágyagyártásra összpontosít. A baleset okát mind a gyár szakértői, mind felkért független szaktanács-adók vizsgálták. Ovidiu Crăciun szerint ezt a mintegy 50 évvel ezelőtti berendezés tervezési hibája okozta. A hármas számú ammóniagyártó részleg újraindításakor a hidrogénvezetékben a megszokott (tervezett) üzemmódnál magasabb hőmérsékleten vezették be a gázt. A hidrogénmolekulák súrlódás következtében kilyukasztották a fémvezetéket. Olyan kis méretű volt a lyuk, hogy ezt „hagyományos” módszerekkel nem lehetett észrevenni. A levegővel érintkező hidrogén robbant. Nagyon kevés az esélye annak, hogy ilyen baleset történjen a gyárban, de a berendezés üzembe helyezése óta történt többszörös újraindításkor nem vették figyelembe a tervezők ezt az effektust. Mind újraindításkor, mind a robbanást követő beavatkozáskor betartották az üzemeltetési, illetve a hibaelhárítási eljárásokat, – az előbbit a berendezés átadásakor a gyártó egy füzetben rögzíti – ezért nem történt nagyobb baj. Jelenleg dolgoznak a károsodott gyárrészlegen, kicserélik az összes vezetéket. A számítások szerint a munkálatokat december 10-én befejezik. Ezt követi a felújított részlegen a nyomáspróba és az újraengedélyeztetési folyamat, majd ha minden rendben lesz, beindítják a részleget is. 

Harri Kiiski vezérigazgató szerint a robbanás következtében 2 millió eurós kár keletkezett, a felújítással együtt azonban a veszteség meghaladja a 4 millió eurót. Azóta azonban a cégnek nem csak a robbanás következményeinek a felszámolásával kell számolnia, az egyik nyersanyag, a karbamid (urea) ára a háromszorosára nőtt. A balesetkor a karbamid tonnánkénti ára 300 dollár volt, jelenleg 900 dollár. Ezenkívül jelentősen megnőtt a földgáz és a villamos energia ára is. A robbanás miatt a gyár fél kapacitással üzemel. Ha nem lett volna a szerencsétlenség, a nyár végén előállt energiaválság miatt amúgy is a felére csökkentették volna. A válság nem csak az Azomureşt, hanem a világ műtrágyagyártóit is érinti. Európában is a felére csökkent a műtrágya előállítása. A világ legnagyobb műtrágyagyártó országa, Kína leállította az exportot, ugyanakkor Indiában és Ausztráliában is csökkentették a termelést, ez mind kihatott a világpiacra. Az Azomureş is a háromszorosára növelte a műtrágya árát. A helyzetről a Műtrágyagyártók Európai Szövetsége tájékoztatta az Európai Bizottságot is, ugyanis ez elkerülhetetlenül kihat a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek piacára is. Egy mezőgazdaságból származó élelmiszer költségének a 10-15%-át teszi ki a műtrágya ára, azonban tudni kell, hogy az Azomureşhez hasonló egységekben nemcsak műtrágyát állítanak elő, hanem olyan termékek is elhagyják a gyár kapuját, amelyek a műanyaggyártás, az autógumik elengedhetetlen összetevői, vagy akár a folyékony szén-dioxid, amelyet sokfelé használnak. 

Élelmiszeripari válság elé nézünk 

A gyár kereskedelmi osztályának elemzése szerint a jövő mezőgazdasági évre az ország déli, délkeleti részében levő nagy gazdaságokat működtető gazdák a drágulás ellenére már felvásárolták a szükséges műtrágyát, igaz, egyelőre kevesebb mennyiséget adtak el, mint az előző év hasonló időszakában. A legérintettebbek azonban a kisgazdák lesznek, akik ilyen áron már nem biztos, hogy „megengedhetik” maguknak a pluszkiadásokat, így emiatt csökkenhet a jövő évi termésmennyiség. 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy a világválság miatt keletkezett veszteséget pótolják-e EU-országokban, vagyis szándékukban áll-e növelni emiatt az exportot? A cég képviselői kifejtették: továbbra is hűek maradnak eddigi üzleti politikájukhoz, és elsősorban a hazai piacra termelnek. A romániai mezőgazdaság 2,4 millió tonna műtrágyát igényel évente. Az Azomureş évi termelése 1,6 millió tonna, amiből 1,3 milliót szállítanak az országba, a hiányt a gazdák a behozatalból pótolják. A gyárnak saját elosztóhálózata van, amelyen belül megelőlegezik a gazdáknak a műtrágyát, és az Ameropa egyik cége vetőmagot is biztosít hasonló feltételekkel. A gyárban most dolgoznak az elosztóhálózat hatékonyabbá tételén, így remélik, hogy sikerül szerencsésen átvészelni a válságot. 

Hosszú távú célkitűzés a széndioxid-kibocsátási semlegesség 

Steliana Petraş környezetvédelmi igazgató arról tájékoztatta a helyhatóságok képviselőit és a sajtót, hogy folyamatban van az integrált környezetvédelmi engedély felülvizsgálata. Elsősorban a zajártalom csökkentése miatt kellett intézkedjenek. Áprilisban több felmérést végeztek a gyár tőszomszédságában, majd ezt követően bizonyos intézkedéseket foganatosítottak. Júliusban megismételték a méréseket, és az áprilisban mért adatokhoz viszonyítva 52%-kal csökkentették a mutatókat. Ezt követően – a munkavédelmi intézkedésekkel együtt – a dokumentációt benyújtják a környezetvédelmi ügynökséghez. Az igazgató elmondta, ez nem azt jelenti, hogy a gyár engedély nélkül működik, a környezetvédelmi engedély 2026-ig érvényes. 

A megbeszélések fontos, kiemelt témája volt a gyár szén-dioxid-kibocsátásának a csökkentése, ugyanis a gyárnak is teljesítenie kell az Európai Unió által kidolgozott és elfogadott zöldegyezmény (Green Deal) előírásait. Mint ismeretes, az Európai Unió támogatja a fosszilis energiáról a környezetkímélő energiaforrásokra való áttérést. Az erre vonatkozó programot, amelynek alapján támogatásokra lehet pályázni, a helyhatóságoknak kell összeállítaniuk. A központi régióba tartozó megyék 1,4 milliárd eurót hívhatnak le erre a célra. Harri Kiiski vezérigazgató elmondta: a cég összeállított egy beruházási programot, amelyet nemrég a cég igazgatótanácsa is elfogadott, s amelynek alapján a 2005-ös referenciaévhez viszonyítva a szén-dioxid-kibocsátást 61%-kal csökkentik 2025-ig. Az érték jóval alacsonyabb lesz, mint az EU zöldegyezményében foglaltaké. Utána pedig az a cél, hogy 2035-ig szén-dioxid-semlegessé váljon. 

Ovidiu Crăciun az újságírók kérdésére kifejtette: a vezérigazgató által említett terv konkrétan több mint száz olyan beruházásra vonatkozik, aminek alapján korszerűsítik a gyár különböző részlegeit, berendezéseit. Ezeknek az értéke ismeretes, amennyiben a helyhatóságok felkarolják a projektet, akkor ezzel lehet majd pályázni. 

A vezérigazgató kiegészítette: az igazgatótanácsnak is bemutatott célkitűzések az egység energiahatékonyságának és termelékenységének a növelése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az utóbbit külső partnerekkel való együttműködéssel szeretnék elérni. 

A találkozón konkrét példaként elhangzott az is, hogy az Azomureş által termelt hőenergiát távhőként hasznosíthatnák a környékbeli lakónegyedekben. (Sz.m.: A gyár három óriási hűtőtornyából távozó, sokszor szennyezőanyagnak vélt fehér füst tulajdonképpen a termelési folyamatban keletkezett gőz.) Az ötlet szerint, amennyiben a helyhatóságok kicserélnék a távhővezetéket, akkor ezen keresztül a kombinát elláthatná a lakónegyedeket, vagy akár a közeli településeken (például: Maroskeresztúr, Marosszentkirály) létesítendő lakóparkok fűtését is megoldhatnák. Ezzel is csökkenthető az egyéni kis kazánokból távozó szén-dioxid-mennyiség. Az igazgató tudomása szerint Marosvásárhely egy évben 200.000 tonna szén-dioxidot termel. Példaként Nagyváradot említették, ahol sikerült hatékonyan megoldani a távhőszolgáltatást. Bár nehéz lesz újra visszatérni a távhőszolgáltatáshoz, a helyhatóságok képviselői nem zárkóztak el az ötlet kivitelezésétől – mondták a kombinát képviselői, majd elhangzott az is, hogy amikor az egyéni fogyasztóknak is ki kell fizetniük a zöldbizonylatot (az egyre drágább gázár mellett), lehet, hogy sokan a rezsiköltségeik csökkentéséért újra a távhőszolgáltatást vennék igénybe. 

Harri Kiiski kifejtette: a környezetünkben tapasztalható változások miatt is az EU zöldegyezményét komolyan kell vegyük. Ez olyan intézkedéscsomagot tartalmaz, amely foganatosításáért mindannyian felelősek vagyunk gyerekeink, unokáink jövője érdekében. Az energiaválság is az egyik jele annak, hogy tennünk kell valamit. Románia egyelőre befagyasztotta az energiaárakat, más uniós országokban az állam vásárlási utalványokat (vouchereket) ajánlott fel azoknak, akik környezetkímélő energiaforrásokat szeretnének használni. A szén-dioxid csökkentése nemcsak a gyárak, helyhatóságok feladata, hanem mindannyi- unkat érintő kérdés, amelyre megoldást kell találni. A párbeszéd ezen a téren elkezdődött a helyhatóságokkal.