Közigazgatási patthelyzet
2021-08-23 14:54:03
- Vajda György
Telekelési mizéria
Romániában – kevés kivétellel – a törvényhozók által elfogadott jogszabályok, rendelkezések valahogy nem tükrözik a valós helyzetet, így aztán alkalmazásukkor elég sok fejtörést okoznak azoknak, akiknek ez a feladatuk. Egy – a rendszerváltás óta tartó – máig megoldatlan ügy a földterületek telekelése. Többször írtunk már arról, hogy a mezőgazdasági területek, magán- és/vagy állami, közintézményi telkek jogviszonyának rendezése milyen kusza útvesztőkbe torkoll. Egy újabb eset került a figyelmünkbe.
Nemrég a prefektúra összehívta Teke, Nagyernye, Gernyeszeg és Petele polgármesteri hivatalainak képviselőit, és felkérte őket arra, hogy sürgessék meg a DN15 és a DN15A országutak mentén kisajátítandó területek telekelését. Az út felújítási munkálatait 2015-ben befejezték, de a kisajátítási folyamatot nem zárták le. A megbeszélésen jelen voltak még a Maros Megyei Kataszteri Hivatal, az útépítő Strabag AG cég képviselői, akik nevében a román állam átveszi a szóban forgó területeket. Ennyi áll nagyjából az értesítésben. Bővebben és közérthetőbben arról van szó, hogy az említett, Marosvásárhely és Szászrégen közötti országút felújítását hosszú évek után végre sikerült 2015-ben befejezni. Az időközben módosult útügyi törvény kimondja, hogy az úttest közepétől (a felezővonaltól) számítva mind jobb, illetve bal irányban 12-12 méter az államé kell hogy legyen, hiszen ez az úthoz tartozó közhasznú terület. A prefektúra szóvivője elmondta, a főispáni hivatal tulajdonképpen csak közvetített az ügyben, hiszen nincs beleszólási joga, az ügyet a polgármesteri hivataloknak kell rendezniük úgy, hogy előbb telekeltetik a község területeit (elkészítik az ún. parcelláris felosztást). A jogszabály hatáskörébe tartozó magántelkeket átveszik, majd a közigazgatási egységen áthaladó – már az önkormányzat tulajdonában levő – területet kormányhatározattal kisajátítják, magyarul állami területté nyilvánítják.
Ez így elméletileg nem nagy ügy, azonban a gyakorlat – amint említettük – messze áll a törvény által megkövetelt helyzettől. Jánosi Ferenc, az egyik érintett község, Nagyernye polgármestere kérdésünkre elmondta: településük kapott ugyan állami támogatást a községi terület felmérésére, telekhelyzetének rendezésére, de az állam olyan keveset fizet, hogy három éve nem jelentkezett olyan kataszteri szakértő, aki felvállalta volna a munkát. A másik ügy, hogy az út közhasznú területe olyan magánkézben levő telkeket is érint, amelyeknek tulajdonjoga nincs rendezve. Eladódtak, zálogba kerültek, más területek tulajdonosai külföldön élnek, így nemhogy az önkormányzat számára sem tisztázódtak a tulajdonjogi helyzetek, hanem a használók, az örökösök között sincs egyetértés. Így valójában hiába szólították fel az önkormányzatokat, mert ezzel az ügy nem oldódik meg. A polgármester azt is megjegyezte, hogy a telekviszonyokat tekintve a 12 méter sok, hiszen sok esetben majdhogynem az aszfaltig húzódnak a valamikor magántulajdonban levő, de több mint ötven éve kisajátított telkek. Ezt figyelembe kellett volna venni a jogalkotónak. Végül hozzátette: előbb-utóbb ez is megoldódik, mint sok más Romániában. Vannak ennél sokkal fontosabb ügyek, amelyekben azért nincs előrehaladás, mert az előbb említettekhez hasonlóan a törvény által megszabott feltételek merőben eltérnek a valóságtól, és így közigazgatási patthelyzet alakul ki.
