Kövek, amelyek beszélnek

Épített örökségünk

(Folytatás múlt pénteki lapszámunkból – befejező rész)

Ditró, másként Gyergyóditró Hargita megye északi részén, Szárhegy és Salamás között, a magyar nyelvi tömb határán fekszik. A település városias jellegű, és valóban ez a medence egyetlen községe, amely csak egy ugrásnyira van a kisvárosi címtől. A tréfás megállapítás, miszerint Gyergyóban kilenc hónapig hideg van, és három hónapig nincs meleg, jórészt megállja a helyét. Két lényeges tényező hordozza az időjárás sajátosságát…

Emlékeztető

Ditró Szárhegy kirajzásából keletkezett a 15. században. Az 1567‐es regestrumban Gyitro néven huszonhat kapuval van bejegyezve. Bethlen Gábor fejedelem megbízottjai 1614‐ben ötvenkét családot találtak itt. Azonban egy 1773‐ban keletkezett határőri kimutatás már háromszázötvenhat családfőt és nyolcszáznegyven fiúgyermeket tüntetett fel, ami 2.400 lelkes települést jelentett. Barokk római katolikus Szent Katalin‐temploma egy korábbi, valószínűleg Szárhegyhez tartozó kis kápolna helyére épült, feltehetőleg a 16. században. Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom máig megőrizte a régi gótikus épület néhány építészeti elemét, amelyek beépítve napjainkban is fennmaradtak. A műemlék épület eredetileg vártemplom volt, egyes védelmi falrészei még napjainkban is láthatók. A Szent Katalin‐templomtól nem messze áll a hetvenöt méter magas, 1908–1913 között épült Jézus Szent Szíve-templom, amely Románia ötödik legmagasabb temploma, egyben az ország legmagasabb kéttornyú temploma. Kiss István egyetemi tanár tervezte 1895‐ben. Az építkezés kivitelezője Kladek István szabadkai vállalkozó volt. A sajátos térhatású templom az 1900‐as évekre jellemző neogótikus és eklektikus stílusban készült. A tornyok magassága hetvenöt méter, az ott elhelyezett működő toronyóra a régi templomból származik.

A színes ablakok a tizenkét apostolt ábrázolják

A keleti motívumokkal díszített szentély Paulai Erik olasz festőművész munkája. A szószéket, a főoltár farészeit és a padokat Thék Endre budapesti műasztalos készítette. A templom főoltárát carrarai márványból készült szobrok díszítik. A Szent István, Szent László és Jézus Szent Szíve márványszobrok Siklódi Lőrinc szobrászművész alkotásai. A műemlék templom orgonáját a Rieger cég, négy harangját a Walser cég készítette. Róth Miksa festette a színes ablakokat, amelyek a 12 apostolt ábrázolják.

A templom felszentelése

A nagy méretű Krisztus‐corpus Szántó László temesvári szobrászművész alkotása. A főbejárati belső ajtókat Lukács József műasztalos készítette. A nagytemplomot 1913 nyarán szentelte fel gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi római katolikus püspök Jézus Szent Szíve tiszteletére. A Jézus Szent Szíve-nagytemplomot a centenáriumi ünnepségek előtt – 2007–2013 – kívül‐belül restaurálták Köllő Miklós műépítész tervei alapján. A szentélyt Cimbalmas Attila, a hajót Győri Lajos budapesti festő‐restaurátor javította ki. Ugyancsak ebből az alkalomból kicserélték az elévült villanyhálózatot, restaurálták a huszonhat regiszteres, két manuálos orgonát, melyet 1913‐ban készített Riegel Ottó budapesti orgonaépítő.

2016-ban pótolták az elvitt eredeti nagyharangot

A templom előtti térre Takó János szobrát állították fel, aki a nagytemplom építtető plébánosa volt. A szobrot Kolozsi Tibor szobrászművész készítette. A nagytemplom harangjait 1917‐ben rekvirálták. Az északi toronyba 1926‐ban újraöntették az ezernyolcszáz kilogrammos Szeplőtelen fogantatás és a kb. nyolcszáz kilogrammos Szent László harangokat, valamint 1962‐ben egy száz kilogrammos Szent Imre harangot is elhelyeztek. 2016‐ban pótolták a déli toronyból elvitt, Walser műhelyében készült eredeti Jézus Szíve nagyharangot, a Székelyudvarhelyen, Lázár Imre műhelyében készült huszonkét mázsás Jézus Szíve nagyharanggal, mely Székelyföld legnagyobb harangja lett. A Jézus Szent Szíve-nagytemplom Ditró büszkesége, Székelyföld messze földön híres temploma. Tanúja a Ditróban is viharos 20. századnak, világháborúknak, szenvedésnek, de oltalma az Istenbe kapaszkodó léleknek, otthona az imádságnak és az Istennel való megbékélésnek, sok egyházi és közéleti eseménynek.

Demján László műemlékvédő építész kiegészítése

Ditró, ez a vélhetően 14. században alakult község, mezővárosocska az azonos nevű patak homokos teraszán alakult ki, az észak-dél irányú, itt még elég sekély Maros folyó lápos síkságára merőlegesen. Egykor bükk és fenyő borította környezete a folyamatos erdőirtásokkal vette fel mai arculatát. Földrajzilag egy elég fontos elágazáspontként jött létre, innen lehet a folyón túli Remetére, a szurdok mögötti Tölgyesre, a távolabbi Hévízre vagy az anyaközségre, Szárhegy felé eljutni. Történelme szempontjából viszont az elképzelt legrögösebb úton juthatott el egy fejlett, erős központtá. Minden harcban, nehézségben és felemelkedésben egy példaértékű, tanítható székely falu sorsát mutatja.

Bartók: „Szántottam gyepes gyükeret,/ Vetettem bánatot eleget”

Bő ezer éve a Maros még egy árterű lápként harapott a fennsíkalji bükkerdőkbe. Később már vékonyabb szálként a medrét vesztett kiszáradó, de ágaskodó fák között fonódott tovább a folyó. Ezeket a máig ránk meredező csonkokat a helyiek „vízözönfák” néven emlegetik. Talán Bartók az itteni tájakon gyűjtött népdalában is erről énekeltette az öreg székelyeket: „Szántottam gyepes gyükeret,/ Vetettem bánatot eleget”. Fennmaradt még az ősi idők erdőirtás-irtásföld, vagyis orotás hagyományából, hogy a kirendelt fejszés favágók hajnali fohászt mondtak a kivágandó erdő fáira. Ezekből építették a Maroson leeregetett tutajokat a tutajosok. Néha Arad, nemegyszer még a szegedi vásár is láthatta a messziről érkező szálfenyőket. A természetet akkoron nem uralták, csak tisztelték. 

Talán ugyanebből az időből maradhatott fent Böbös legendája is

Ez a szegény, hajdani szép leány ezen fák világában élt. Nappal nemigen láthatták, csak a hajnali, napsugár előtti párás ködvilágban. Egyszer tovább sütkérezhetett az arany sugárban, amikor szemet vetett rá egy egyszerű tutajos legény. Ez is lett szegénynek a veszte. Egy vihar utáni hömpölygő áradat ragadta el valahol az Ilva-szoros tájékán. Ma is emlegetik, és ijesztgetik a gyerekeket, hogy „vigyázzatok, itt a Böbös!” Még nagyon sok itteni mesefigura, helybéli táltos asszonyok, a remete és a tolvaj ebfia, a Fekete Vaszilij mondája maradt a mai székelyekre.

Kikre és mire büszkék a ditróiak?

Természetesen a több száz emberöltő feledésbe és emlékkoszorújába összegyűjtött helyiek fennmaradt és feledésbe merült tetteire. Mégis van, akire személy szerint még a nagyvilág is emlékezik. Az 1848-as szabadságharc helyi kitüntetettjei között szerepelt Puskás Ferenc őrnagy, későbbi vállalkozó, akinek unokaöccse, ditrói Puskás Tivadar hasonló tiszti neveltetést kapott. Korabeli európai egyetemeken szerzett, valamint örökölt székely góbé tudása segítette világraszóló felfedezésében, a telefonhírmondó megalkotásában.

Gyergyóditró még rejteget egyéb világhírű különlegességeket

Neve ugyan nem téveszthető össze az amerikai nagyváros Detroittal (ejtsd: ditrojt), csak az itt bányászott „ditróit” ásványkőzet egyedülállóságát, itteni származási helyét kell kiemelni. Ez a szép kék színű, szulfitot tartalmazó ásvány is Székelyföld egyedi kincse. Ehhez fűzhető egy szomorú történet is, az 1919-es impériumváltáskor ledöntött marosvásárhelyi Bem-szobor talapzata ebből a Ditró melletti kékes kőzetből készült. Ugye, mennyi érték, rejtett és híres csoda bujkál egy egyszerű, nem hivalkodó kis erdélyi településen. Megérdemelten legyünk büszkék őseink teremtette mai világunkra. Ez a miénk, csakis a miénk.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek, a segítségért dr. Kálmán Attila történésznek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte el a szerzőnek.