2024. december 20., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület újabb könyv megjelenését segítette

Anka Éva dicsőszentmártoni születésű, az örmény származású báró Perényi Lukács Sándor vette feleségül. A család a második világháború után száműzetésbe került, és Peruban telepedett le. Anka Évának két kötete jelent meg. A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület felvállalta a könyvek újrakiadását. Az Íme, az ember című 2021-ben jelent meg a leszármazottak beleegyezésével. A könyvbemutatóra december 16-án délután 5 órától a Székelyudvarhelyi Magyar–Örmény Kulturális Egyesület szervezésében kerül sor dr. Kálmán Attila, dr. Puskás Attila és Kalamár György közreműködésével. Anka Éváról, a kötet újrakiadásáról és a rendezvény fontosságáról dr. Kálmán Attila történésszel beszélgettünk.

– Mit kell tudni Anka Éváról?

– Anka Éva 1909-ben született a Maros megyei (akkor Kis-Küküllő vármegye) Dicsőszentmártonban. Szülei Anka János és Dobay Mária voltak. Szülei is írói vénával voltak megáldva: édesapja újságíró, költő, író, a 20. századi magyar közélet egyik ellentmondásos személyisége volt, édesanyjának több verse, sőt verseskötete jelent meg a huszadik század első felében. A család 1920 után Magyarországra telepedett.

Élete folyamán Anka Évának két könyve jelent meg, 1941-ben az Íme, az ember című verseskötete, 1944-ben pedig az Erdőn, mezőn jártam… című, prózát tartalmazó kötete. Rövidebb írásai, versei jelentek meg a lapokban is, és tudjuk, hogy írt az emigrációban is, de nincs tudomásunk, hogy ezek megjelentek volna nyomtatásban. 

Sokatmondóak Sikó Olga sorai: Egy elfeledett költő verseinek olvasásakor önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy az alkotó és műve nem került be/ kiesett az irodalmi emlékezetből? A legkézenfekvőbb azt feltételezni, hogy nem alkotott olyasmit, amire a kortárs kritika és olvasóközönség mint maradandó értékre reagált volna. Ugyanakkor elismert tény, hogy egy, a 20. század első felében alkotó szerző nagyobb eséllyel merül feledésbe, ha női író, illetve ha irodalmi mozgásterét a történelem is felülírja: emigrációba vonulva távozni kényszerül a magyar irodalmi élet színteréről. (Anka Éva, Íme, az ember, Marosvásárhely, 2021)

– A család a második világháború után Peruban telepedett le…

– Anka Éva 1936-ban lett báró Perényi Lukács Sándor felesége. A fiuk, Vajk Miklós Sándor 1939-ben született. A családnak 1945 után el kellett hagynia Magyarországot. Először Európában próbáltak letelepedni: Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban. Majd úgy döntöttek, hogy Dél-Amerikába, Peruba mennek. Anka Éva még írt a száműzetésben, de végül nem jelent meg ezekből semmi. Ezután teljesen feladta az írást, és férjével majdnem remeteéletet éltek, visszavonulva az őserdőbe. Soha nem látták újra szülőhazájukat. Anka Éva 1995-ben hunyt el, férje pedig korábban, 1988-ban.

Lukács Györgyné Perényi Marjorie


– Ki is volt báró Perényi Lukács Sándor?

– A Lukácsok különböző ágai 1760-ban és 1762-ben nyertek nemesi rangot. A család tagjai közül érdemes szólni Lukács Béláról is, aki 1892-től kereskedelemügyi miniszter, Marosvásárhely országgyűlési képviselője volt, vagy Lukács Lászlóról, Magyarország pénzügyminiszteréről, aki 1912–1913-ban miniszterelnök volt.

Az 1762-ben nemességet szerzett erzsébetvárosi kereskedő, Lukács Jakab egyik unokája, Ignác Kaszapér puszta (Csanád vármegye) birtokosa lett. Ignác második fia, György a politikai karriert választotta. Id. Lukács György 1820-ban Nagyváradon született. 1861-ben, illetve 1867–1875 között Nagyvárad polgármestere, illetve országgyűlési képviselő volt. 1875-től miniszteri tanácsos, majd államtitkár a Belügyminisztériumban. Meghalt 1892-ben. Egyik fia volt ifj. György, aki 1865-ben született Nagyváradon. 1887–1897 között belügyminisztériumi szolgálatban állt. Őt bízták meg a polgári anyakönyvezés előkészítésével, ezért francia és német tanulmányútra küldték. 1897-ben Békés vármegye főispánja lett, 1901-ben Hódmezővásárhely főispánjának is kinevezték. Tevékenységének a központja Gyula városa volt, ahol a nevéhez fűződik a kórház modernizálása, a római katolikus gimnázium új épületének a felépítése. 1901-ben alapította a József főherceg Szanatórium Egyesületet, amelynek fővédnöke József főherceg, elnöke Lukács György, elnöke Lukács Györgyné volt, az egyesület 1907-re felépítette Magyarország egyik legmodernebb szanatóriumát Gyulán. 

Lukács György 1905–1906-ban rövid ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1910 és 1918 között, majd pedig 1922–1931 között országgyűlési képviselő volt, Gyula városát képviselte a parlamentben. A Páneurópai Unió magyar csoportját is ő szervezte meg, és ő lett a csoport elnöke. Több kulturális szervezetnek volt alapító, illetve vezetőségi tagja.

Az 1940-es években visszavonult a közélettől. 1950-ben hunyt el.

Lukács György 1900-ban vette feleségül Perényi Marjorie bárónőt. A házasságból három gyermek született, György, Miklós és Sándor, akiknek 1912-ben a király bárói rangot adományozott, illetve a Perényi család előnevét átruházta a Lukács családra, így jött létre a Perényi Lukács család. 

Lukács György


Lukács György és báró Perényi Marjorie gyermekei közül György 1903-ban született. A diplomatakarriert választotta. A világháború után Törökországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, az albanyi College of St. Rose történelem- és politikatudományok tanszékének professzora lett. 1988-ban hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban. Leszármazottjai Észak-Amerikában élnek.

Miklós 1905-ben született. Zenei tanulmányait 1926-ban a lipcsei konzervatóriumban kezdte, majd 1928-ban a berlini zeneművészeti főiskola karmester szakán folytatta Arthur Schnabel és Paul Hindemith irányítása alatt. 

Lukács Miklóst Wagner, Verdi, Brahms, Beethoven, Bartók és Kodály műveinek kiváló előadójaként ismerték. Tanulmányai befejezését követően 1943-ig több németországi város, Hamburg, Osnabrück, Münster és Greifswald színházaiban volt karmester. 1944-ben júliustól szeptemberig, illetve 1966 és 1978 között igazgatója volt a Magyar Operának. 1949-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operatanszakának, majd 1963-tól énektanszakának vezetője 1975-ig. 1951–1978 között a MÁV Szimfonikusok vezető karmestere volt. 1986-ban hunyt el.

A legkisebb fiú, Sándor 1909-ben született, a Magyar Pénzintézeti Központ tisztviselője volt, 1945-ben a németek elleni szervezkedés egyik tagjaként Sopronkőhidára hurcolták. A házaspár budapesti, István utca 20. szám alatti házában több ellenállót, zsidó származású embert bujtatott a háború végnapjaiban.

Anka Éva és Perényi Lukács Sándor házasságából egyetlen fiú született, Vajk Miklós Sándor. Ennek az ágnak a leszármazottai az ő gyerekei: Mária Anita; Vajk Miklós egyetemi tanár, jelenleg Manchesterben él, a limai Universidad de San Martin de Porres egyetemen tanít, valamint Sándor, aki a limai ESAN Graduate School of Business kutatója.

Perényi Lukács Miklós


– Ismeretes, hogy a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület felvállalta Anka Éva könyveinek újrakiadását.

– Az Anka Éva unokáival való kapcsolatfelvétel 2020-ban kezdődött. Ekkor az Ausztráliában élő unokával, Perényi Lukács Sándorral sikerült kapcsolatot teremteni, majd testvérével, Vajk Miklóssal. Rajtuk keresztül ismertük meg az édesapjukat (Anka Éva fiát), Perényi Lukács Vajk Miklós Sándort. Hosszas előkészítő munka után 2021-ben lehetővé vált Anka Éva verseskötetének az újrakiadása. 

Ugyanakkor sikerült Perényi Lukács Miklósnak megszervezni egy erdélyi tartózkodást. 2022-ben fél évet Magyarországon volt a Matthias Corvinus Collegium meghívott előadójaként. Marosvásárhelyi, erzsébetvárosi, dicsőszentmártoni látogatása zarándoklat volt, visszatalálás a gyökerekhez.

Az egyesület tervezi az 1944-ben megjelent, prózát tartalmazó kötetnek az újrakiadását is, illetve a korabeli sajtóban megjelent versek, prózák egybegyűjtését és újrakiadását.

– Kik lesznek ott, kiket várnak a könyvbemutatóra? 

A 2022. december 16-i eseményre – délután 5 órától – a Székelyudvarhelyi Magyar–Örmény Kulturális Egyesület szervezésében kerül sor a székelyudvarhelyi városi könyvtárban. Mindenkit szívesen látnak, aki érdeklődik az erdélyi kultúra egy elfeledett képviselője és egy család kalandos huszadik századi története iránt. Az esemény jómagam, dr. Puskás Attila és Kalamár György színművész közreműködésével valósul meg.

– Köszönjük a tájékoztatást. 

– Mi is köszönjük az érdeklődést.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató