Koalíciós feszültség az ügyészségi vezetők jelölése körül
Az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyás kérdése okozta az első komoly feszültséget a kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjai között.
Az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyás kérdése okozta az első komoly feszültséget a kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjai között.
Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke szerint Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő megszegte választóinak tett ígéretét, amikor „Băsescu emberét”, Laura Codruţa Kövesi korábbi legfőbb ügyészt jelölte a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére. A jelölést a liberálisok az USL politikai ellenfelével, a jobboldalhoz közel álló Traian Băsescuval kötött alku eredményének tekintik. A liberális párt vehemensen elutasítja az államfőnek tett engedményt, mondván, az USL arra kapott mandátumot, hogy „felszabadítsa az igazságszolgáltatást Băsescu befolyása alól”.
Ponta nem tagadja, hogy kompromisszumról van szó, de arra hivatkozik, hogy a vádhatóság vezető posztjai több mint fél éve betöltetlenek, az ideiglenes vezetők mandátuma lejárt, és csak olyan megoldás jöhet szóba, amelyet Băsescu is elfogad, hiszen a jelölteket az államfőnek kell kineveznie. A másik oldalon Băsescu hallgat. Nem erősítette meg, hogy alkut kötött volna Pontával. Nem tudni, tényleg elfogadja-e Codruţa Kövesi kedvéért azt, hogy azt a Tiberiu Nitut nevezze ki legfőbb ügyésznek, akit januárban egyszer már elutasított.
Korábban azonban Băsescu is az igazságszolgáltatás függetlenségét helyezte az USL elleni csatái homlokterébe – csak fordított előjellel. Az Európai Néppárt támogatását élvező államfő szerint ő az, aki a romániai jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége felett őrködik. 2012 nyarán az elnök azt állította, hogy az eltávolítására tett kísérlettel az USL valójában az igazságszolgáltatást próbálta maga alá gyűrni. Az államfő akkor a bíróságok függetlenségének bizonyítékaként hivatkozott arra, hogy Adrian Năstase volt miniszterelnököt pártjának (PSD) kormányra kerülése sem védte meg a börtöntől. Băsescu megalapozatlan rágalomnak nevezte az USL azon állítását, hogy az általa kinevezett ügyészségi vezetők az ő megrendelésére állnának bosszút politikai ellenfelein.
Az államfő és a vele szemben álló kormányszövetség tehát egymástól féltik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és mindeddig kölcsönösen bojkottálták egymás ügyészségi jelöltjeit. Csakhogy a bírák és ügyészek szakmai fóruma határozottan elítélte azt, hogy politikai alkukkal sározzák be a szakma hitelét. A Legfelső Bírói Tanács (CSM) – az Európai Bizottság támogatását élvezve – pályázati rendszert sürget az ügyészségi vezetők kiválasztása érdekében. Az ügyészek és bírák szerint éppen a politikai alkuk és a leendő tisztségviselők – egyik vagy másik tábor általi – megbélyegzése veti a politikai befolyás árnyékát az igazságszolgáltatásra.
A közvélemény számára ugyanakkor az is érthetetlen volt az utóbbi napokban, hogy egy olyan elvi kérdés, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, miért sodorta a szakadás szélére az USL-t, és miért vállalta a koalíció felbomlásának kockázatát Victor Ponta a politikai ellenfelével kötött állítólagos kompromisszum kedvéért.
A különböző pártokhoz közel álló román hírtelevíziók kommentárjai bővelkednek egymásnak ellentmondó magyarázatokban. Azt viszont egybehangzóan állítják, hogy az elveknél „komolyabb” tét: egyes politikai szereplők személyes érdekeltsége szította az indulatokat.
Az államfőhöz húzó B1 hírtévé szerint Dan Voiculescu médiamágnás lezáratlan korrupciós ügyei miatt lenne sürgős a vele szorosabb partnerségre lépett liberálisoknak a vádhatóság feletti befolyás „megszerzése”. Tény, hogy a Voiculescu tulajdonában lévő Antena 3 hírtelevízió valóságos kínvallatásnak vetette alá Victor Ponta kormányfőt, amikor kiszivárgott, hogy „Băsescu emberét” jelölné korrupcióellenes főügyésznek.
A liberálisokhoz közel álló Realitatea hírtelevízió szerint plágiumügye miatt került ismét szorongatott helyzetbe Ponta. A kormányfőnek azért sürgős, hogy saját jelöltjét ültesse a legfőbb ügyészi székbe – akár azon az áron, hogy a korrupcióellenes ügyészség élére Băsescu támogatottja kerül –, mert egy korábbi feljelentés alapján állítólag bűnvádi eljárás indulhat ellene szellemi termékek eltulajdonításáért.
A koalíciós feszültség egyelőre nem vezetett az USL szakadásához: a jelek szerint a liberálisok lenyelték a békát. A Băsescu ellen két éve szövetkezett pártok annak idején abban állapodtak meg, hogy a szociáldemokraták adják az USL miniszterelnök-jelöltjét, a liberálisok pedig a szövetség államfőjelöltjét. Ponta csaknem egy éve miniszterelnök, de Antonescu csak néhány hétig – Băsescu felfüggesztése idején – volt ideiglenes államfő. Így a liberálisoknak még nagy szükségük van a szociáldemokraták támogatására ahhoz, hogy Antonescuból 2014-ben Románia elnöke lehessen.
