Kitárultak a kastélykapuk

Gyerekhangok töltötték be a múlt pénteken a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemissza-kastélyt. A falubeli aprónép a Maros Megyei Múzeum Görgényszentimrei Osztálya – illetve ennek fenntartója, a Maros Megyei Tanács – meghívására járta be a XVII. század közepén I. Rákóczi György által építtetett kastélyegyüttest, amely 1717-ben került a Bornemissza család tulajdonába, majd 1893-tól az erdészeti szakiskolának adott otthont.

Fotó: Nagy Tibor

Felújításra vár a Bornemisszák egykori otthona

Gyerekhangok töltötték be a múlt pénteken a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemissza-kastélyt. A falubeli aprónép a Maros Megyei Múzeum Görgényszentimrei Osztálya – illetve ennek fenntartója, a Maros Megyei Tanács – meghívására járta be a XVII. század közepén I. Rákóczi György által építtetett kastélyegyüttest, amely 1717-ben került a Bornemissza család tulajdonába, majd 1893-tól az erdészeti szakiskolának adott otthont. Az elmúlt években kiköltözött tanintézet fennállásának 120. évfordulójára szervezett nyitott kapuk alkalmával az épület történetét ismerhették meg a kastélylátogatók, majd különféle műhelytevékenységeken vehettek részt, színezhettek, puzzle-darabokból rakhattak ki a kastélyhoz, illetve a római limes útvonalhoz kapcsolódó képeket.

A múzeum két éve vette át a kastélyegyüttest. Az elmúlt időszakban a tetőzetet sikerült a megyei tanács finanszírozásával rendbe tenni – a munkálat több száz euróba került , az épület teljes felújítása azonban csak uniós források bevonásával kivitelezhető, ehhez körülbelül 7 millió euróra lenne szükség – tudtuk meg Pánczél Szilamértól, a múzeum munkatársától, aki a kastély-felújítási, -hasznosítási tervről, illetve a Római limes útvonal Maros megyében nevű kulturális projektről is beszámolt.

– A görgényszentimrei kastély viszonylag jól vészelte át a múlt századot – jegyezte meg Pánczél Szilamér, majd elmondta, hogy a főépületben kiállítótereket hoznának létre, illetve egy üzleti partner bevonásával konferenciatermet alakítanának ki, a kastély fenntartási költségei ugyanis meghaladják a múzeum anyagi lehetőségeit. A kapuépületet – amely a XVIII. század utolsó évtizedeiben a darabontok és az udvari lelkész lakhelyéül szolgált, később tanári lakásoknak adott helyet – a múzeum adminisztratív épületeként működtetnék, a monumentális, kétszintes magtárat pedig múzeummá alakítanák. A messziről érkező vendégek számára az udvaron építenének egy szállodát, a kastély csodaszép termeit ugyanis kár lenne felszabdalni. A felújítás a ritka fafajták otthonául szolgáló dendrológiai parkra is kiterjedne, itt kiirtanák a kevésbé értékes növényfajokat.

Ami a római védelmi rendszer elemeit képező, limesnek nevezett katonai létesítmények feltérképezését és kutatását illeti – amelyet egy 2000-es kezdményezés alapján a kínai nagy falhoz hasonlóan egyetlen világörökségi helyszínként kezelnének –, a Maros Megyei Múzeum a védelmi rendszer Maros megyei szakaszának kutatóközpontját szeretné a görgényszentimrei kastélyban kialakítani. Ez azért is lenne indokolt, mivel két lelőhely is található a közelben: a libánfalvi őrtorony és a marosvécsi katonai tábor.

– Mindenki el van ragadtatva a római kultúrától, legtöbben azonban ennek maradványait más országokban, Görögországban, Nagy-Britanniában keresik, és talán eszükbe sem jut, hogy közvetlen közelükben is rejtőznek ilyen értékek – mondta Pánczél Szilamér.