Kisebbségvédelemre vonatkozó EP-állásfoglalás
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást szavazott meg arról, hogy az uniós bővítési politika megvalósítása során érvényesíteni kell a nemzeti kisebbségek védelmének szempontjait, amelyeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok írnak elő.
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást szavazott meg arról, hogy az uniós bővítési politika megvalósítása során érvényesíteni kell a nemzeti kisebbségek védelmének szempontjait, amelyeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok írnak elő.
Gál Kinga néppárti EP-képviselő a szavazás után közleményben tudatta: az általa benyújtott módosító indítványoknak köszönhetően az uniós bővítési stratégiáról szóló dokumentumban a többi feltétellel azonos súllyal esik latba a nemzeti kisebbségek védelme.
„Fontos, hogy az unió ne csak a csatlakozási tárgyalások során kérje számon a kötelezettségeket, hanem azok betartását ellenőrizze a csatlakozást követően is” – tette hozzá.
A jelenlegi, nyugat-balkáni bővítési csomagban komoly szerep jut a hagyományos nemzeti kisebbségeknek, hiszen ezek a közösségek meghatározó számban vannak jelen a tagjelölt országokban – emelte ki Gál Kinga. A megszavazott módosító indítványok szerinte segíthetik a vajdasági magyarokat Szerbia csatlakozása kapcsán, a felvidéki és erdélyi magyarságot pedig abban az esetben, amennyiben az Európai Bizottság erősebb jogérvényesítést kér ezen a területen a tagországoktól.
