2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Felavatták Marosvásárhelyen a megszépült Bernády teret

Marosvásárhelyiek tömött gyűrűje vette körbe péntek délelőtt a szakadó esőben a Bernády György restaurált szobrát és a városépítő polgármester nevét viselő, megújult teret. A szebbé, tágasabbá vált emlékhely átadóünnepségére Bernády sírjának megkoszorúzása után, a 25. Bernády Napok egyik legjelentősebb mozzanataként került sor. 

Fotók: Nagy Tibor

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia oktettjének műsora után a rendezvénysorozatot negyedszázada szervező Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának alelnöke, Nagy Miklós Kund elsőként Jáni Rozália kertészmérnököt, a park átalakítására meghirdetett tervpályázat nyertesét szólította az egybegyűltek elé, aki a kivitelezésben is fontos szerepet vállalt.

– Doktor Bernády György szerette a virágokat, különösen a rózsákat kedvelte, Marosvásárhelyt a többi között a virágok városává tette. Polgármesterségének idején létesült a városi kertészet, a Rózsák tere, a Városháza előtti tér, a Bolyai tér. Városa iránti elkötelezettsége mellett szól az a tény, hogy a Vár sétány ostorfáit, amelyek nálunk akkor még nem voltak honosak, ő maga hozta el Amerikából hajóval, hogy a kor divatjához híven más nagyvárosok mintájára Marosvásárhelynek is legyen sétálóutcája – emelte ki a park új arculatának megálmodója, aki ezután saját koncepcióját ismertette.

– A tér, melyet városunk értékes műemlék épületei vesznek körül, a barokk kertek mintájára, barokk ültetési móddal és növényhasználattal készült. Formája adott volt, mivel a szobor nem a tér közepén helyezkedik el, ezért nem teljes a szimmetria a jobb és bal oldal között. (…) A növények úgy vannak kiválasztva, hogy kora tavasztól késő őszig díszítsenek, és télen se maradjon csupasz a tér az örökzöldek révén. A virágok színvilága a környezetükben lévő épületek színéhez igazodik. A teret az utak, járdaburkolatok szürke színéből a sárga rózsák, akárcsak most a krizantémok emelik ki, teszik vidámmá. A krizantémok virágai földre érkezett kis csillagokként ragyognak, este is világítanak, borús, esős napokon a nap ragyogását tükrözik – hallhattuk egyebek mellett Jáni Rozáliától. A kertészmérnök beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazatukkal, bizalmukkal, illetve gyakorlati támogatásukkal segítették a terv megvalósulását. 

Ezt követően Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke a civil kezdeményezéssel újjászületett park kapcsán kiemelte:

– Szükség van arra, hogy Marosvásárhely polgárai érezzék, hogy részt vesznek a döntéshozatalban, és amit tehetségüknek köszönhetően megálmodnak, abban a polgármesteri hivatal partner legyen. 

A kuratóriumi elnök a 29 évvel ezelőtti szoborállítás pillanatát is felidézte, amire négy és fél évvel a véres márciusi események után egyhangúlag bólintott rá a helyi tanács, és amihez a nyersanyag a vásárhelyiek közadakozásából gyűlt össze.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a magyar közösséget erősítő összefogás jelképének nevezte a szobrot, amely közel 30 éve figyeli a városépítő polgármester nevét viselő térről a város mindennapjait.

– Mi pedig, a város és a megye közigazgatási vezetésében, a közösségépítésben szerepet vállalók, szinte kimondatlanul is azt figyeljük, hogy megfelelünk-e Bernády György szigorú elvárásainak, tudunk-e vigyázni a korszakalkotó hagyatékára – hangsúlyozta a megyei tanácselnök.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere reményét fejezte ki, hogy a múltat a jelennel, a hagyományokat az innovációval összekötő, színesebbé, hangulatosabbá tett tér – amelynek a megvilágítását is korszerűsítették – nem csupán találkozóhely, hanem inspiráció is lesz a marosvásárhelyiek számára.

Az ünnepi beszédeket koszorúzás követte, a város, illetve a megye és számos szervezet képviselői, továbbá több iskola diákcsapata és tanárai tisztelegtek a városépítő megújult szobra előtt. 

Borbély László és Nagy Miklós Kund a  megnyitón 

Miniatűrben a 2024-es Bernády-kiállítás

A parkavató előestéjén, a rendezvénysorozat megnyitóján a Bernády Ház közönségének is különleges élményben lehetett része: a Maros Megyei Múzeum jövő tavasszal nyíló Bernády-kiállításából kaphattak egy – dr. Orbán János történész szavaival élve – „idézetszerű, tömörített előzetest”.

Az egybegyűlteket Nagy Miklós Kund és Borbély László köszöntötte, majd Molnár Tibor hegedűművész Bach-muzsikája után Orbán János előrevetítette 2024 Marosvásárhelyének egyik minden bizonnyal legjelentősebb kulturális eseményét, amiből egy villanásnyi már a megnyitón megmutatkozott a városépítőről elnevezett Házban.

A Maros Megyei Múzeum lassan másfél éve készíti elő a Bernády György alakját többféle szempont szerint megidéző állandó tárlatot, amely a Kultúrpalota emeletén kap helyet – mondta elöljáróban a történész, majd a Bernády-kultusznak új lendületet adó kilencvenes évek e témakörben rendezett kiállításairól szólt. Az emlékápolás új momentuma a református egyház által megőrzött tárgyakból 2006-ban berendezett Bernády-emlékszoba megnyitása volt a Kultúrpalota első emeletén. Több mint másfél évtized elteltével a megyei múzeum munkatársai úgy érezték, hogy ideje lenne a kortárs múzeumtechnikai elvárásokhoz igazítani ezt a kiállítást, az elmúlt 10-15 év kutatási eredményeit is beépítve az újonnan megszülető tárlat anyagába. Ehhez kiváló alkalmat szolgáltatott az anyaországi Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz program, amelynek keretében pénzbeli támogatásra nyílt pályázási lehetőség. 

„Ő nem egy helyi jelenség”

Az új Bernády-kiállítás több tematikus egységből épül fel. A muzeológusok igyekeztek a hagyományos kronologikus szemléletmódot, az emlékhely-koncepciót, illetve a hőskultuszt háttérbe szorítani, az új kutatási eredményeket hozva előtérbe. 

– Bernády nem egy helyi jelenség, hanem országszerte elismert politikus volt, ezt szeretnénk erőteljesebben felvillantani. Ha közelebbről szemléljük a polgármesteri, illetve a közéleti tevékenységét, rendkívül látványos, hogy milyen nagy tehetséggel szőtte az országos politikai kapcsolatrendszerét. Próbálunk arra is összpontosítani, hogy milyen lehetőségeket biztosított számára az a tág közép-európai birodalmi terep, ami Bécstől Bukovináig terjedt, ugyanakkor nagy hangsúlyt szeretnénk fordítani a kisebbségpolitikusra is, amiről viszonylag kevesebbet beszélünk, de legalább annyira jelentős a ’20–30-as évek erdélyi magyar politizálásában. Természetesen külön fejezetet szentelünk a magánembernek, a férjnek, a családapának – hallhattuk Orbán Jánostól, aki ezt követően kulcsszavakban körvonalazta a tárlat tematikus egységeit. Ezek szerint a látogatók közelebbről megismerkedhetnek majd az Osztrák-Magyar Monarchiában tevékenykedő Bernádyval, az Amerikába utazó városgazdával, a szabadkőművessel, a művészekkel és építészekkel gyümölcsöző kapcsolatot ápoló városépítővel, a kisebbségpolitikussal, otthoni környezetében pedig a mindennapjait élő Bernády Györgyöt láthatják. 

Az új kutatási eredmények kapcsán a történész elsősorban Fodor János munkáját emelte ki. Az első alkalommal nyilvánosság elé kerülő múzeumi anyagban egyebek mellett kis bronzplasztikák, valamint Bernády érem- és plakettgyűjteménye is helyet kap. Sok tárgy, illetve írott dokumentum a Maros Megyei Múzeum tulajdonát képezi, ugyanakkor az év elején meghirdetett közösségi gyűjtés során magángyűjtőktől is megannyi értékes felajánlás – iratok, fotók sokasága – érkezett, továbbá hazai és magyarországi kulturális intézményektől is jelentős anyagot kaptak a kiállítás életrehívói. 


Szuvenírek, kuriózumok, meg nem született épületek

A tematikus egységek keretében látható lesz majd egy országgyűlési album az 1896–1900-as időszakból, abból a ciklusból, amelyikben Bernády képviselői tisztséget töltött be, illetve előtérbe kerülnek a dualizmus kori marosvásárhelyi szoborállítások; a polgármester amerikai útjáról egy hajóújság, útikönyvek, indiános fotók, valamint a földgázkitermelésről – Bernády utazásának indítékáról – szóló fotók mesélnek, továbbá egy animáció is látható lesz; a marosvásárhelyi építészet pezsgését érzékeltető témakörben Toroczkai Wigand Ede és Radó Sándor alakja is erőteljesen kirajzolódik, ugyanakkor fontos szerep jut Bernády György első világháború által derékba tört terveinek: a meg nem épült színháznak, a Maros-Torda vármegyei székháznak, valamint a Bethlen Gábor-múzeumnak, a városépítő megvalósulatlan álmai tervrajzokban, makettekben, illetve animációk formájában tárulnak a nagyérdemű elé. A jelenlegi polgármesteri hivatal helyére tervezett városi múzeumról fennmaradt vázlatterv igazi kultúrtörténeti kuriózumnak számít, ez ugyanis az egyetlen képi forrás, ami a meg nem született létesítményről valamit elárul – emelte ki Orbán János.

Átfogó előadása végén a történész a Bernády Házban berendezett kis kamarakiállítást ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe. Itt egyebek mellett Bernády György egy kevésbé ismert, fiatalkori portréja, az amerikai útról hozott emléktárgyak – egyebek között az utasoknak felszolgált menüt is tartalmazó hajóújság –, a polgármester kapcsolatrendszerét szemléltető, közéleti személyiségekkel – például Kós Károllyal és Móricz Zsigmonddal – folytatott levelezés egy része is megtekinthető.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató