Kincsünk: a szó (58.)

• 2012-10-19 14:43:50

• Kuti Márta

Az utóbbi időben egyre több szó esik az EU-ban a kisebbségben élő nemzetrészekről. Katalán, baszk, okcitán, fríz, dél-tiroli, a romákról ill. cigányokról nem is beszélve, és még sorolhatnám 300-ig.

Az utóbbi időben egyre több szó esik az EU-ban a kisebbségben élő nemzetrészekről. Katalán, baszk, okcitán, fríz, dél-tiroli, a romákról ill. cigányokról nem is beszélve, és még sorolhatnám 300-ig. Az EU nem tud mit kezdeni velük? A többség sosem tudta megérteni a kisebbséget, és mindig asszimilálni akarta. Csak azt szajkózzák, hogy minden tagállam belátása szerint kell egyenlő jogokat biztosítson polgárainak. És a többségre bízza a megoldást.

Nemrégiben történt. Vásárhelyen is egy szeminárium Nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek az EU-ban címmel folyt, természetesen román nyelven meg angol fordítással, mert a magyarra már nem futotta, vagy úgyis megértjük, holott magyar alapítvány szervezte. Uraim, ha meg is értjük, szabatosan csak magyarul tudjuk elmondani dadogás nélkül véleményünket, mert anyanyelvünkön ismerjük a szakkifejezéseket, és mert magyarul gondolkodunk, de be is foghatjuk a szánkat, intézkedjenek nélkülünk.

Mindezeknek a népeknek anyanyelvük, kultúrájuk, szokásaik vannak, amelyeket évszázadok során alakítottak, változtattak, ha kellett. Ezek között a népcsoportok között is különösen hátrányos helyzetűek a ruszinok vagy rutének, akik mindig valamilyen többség holdudvarában éltek szétszóródva Kelet-Európában, pedig lélekszámuk egyáltalán nem elhanyagolható. Ukrajnában Kárpátalján egymillió, Észak-Amerika 200.000, Szlovákia 120.000, Lengyelország 100.000, Szerbia 60.000, Nyugat-Európa 40.000, Románia 30.000, Magyarország 20.000 rutén lelket számlál manapság is a fellelhető adatok alapján. Összesen 1.470.000, tehát az erdélyi magyarság létszámával közel azonos, és nem tudunk róluk szinte semmit.

A ruszin nyelv az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv. Az íráshoz cirill betűket használ. Hivatalos nyelvként csupán a Vajdaságban használják (ruszinul bacsvanszkij ruszkij jazik), de ott valójában ennek a vajdasági, bácsi vagy pannon ruszin nyelv nevű változata hivatalos (vajdasági ruszin nyelv), amelynek külön irodalmi normája van, s az elemzők többsége szerint külön nyelvi normának tekinthető már. Kárpátalján is létezik e nyelv, de az ukránok máig nem ismerik el.

Sőt a Magyar néprajzi lexikon is az ukránhoz irányít, ha a ruszin címszót keresem.

Több mint 700 év óta él az Erdős-Kárpátokban a magyar történelem cselekvő és szenvedő részese, a rutén nép, s még most is a Kárpátok lejtőin élnek, vagy pedig onnan vándoroltak el a 18. században Délvidékre (bácskai, illetve szerémségi ruszinok), illetve onnan vándoroltak tovább a 19. században tömegesen az Egyesült Államokba és Kanadába.

A ruszin törzseket a földrajzi elhelyezkedés szerint etnográfiailag két fő csoportba sorolják. Az Alföld közelében, a síkföldön és a Kárpátok alacsony nyúlványain vannak a völgy-, illetve síklakók (dolisnyánok), míg a Kárpátok gerince közelében, a hegyvidéken a hegylakók (verhovinaiak).

Az évszázadok óta élő ruszin kultúra a modern korban az ukrán és egyéb nacionalizmusok hatása alatt nem tudta a nemzetté válás útját járni. Önálló állam hiányában, iskolák és egyéb intézmények nélkül csak lassan alakult ki az az értelmiségi réteg, amely a 19. század közepétől a ruszinok nemzeti öntudatát ébresztgette. Bonkáló Sándor irodalomtörténész, aki megírta a rutének történelmét, Hodinka Antal történészprofesszor, az MTA rendes tagja, Andrej Bródy politikus, Kárpátalja első miniszterelnöke, Sztripszky Hiador etnográfus, Andy Warhol festőművész, Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök, vértanú, Dmitro Dmitrovics Szidor lelkész, a Kárpátaljai Ruszin Szojm elnöke, Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij író, vagy Alfred Redl ezredes, Szabó István világhírű filmjének főhőse stb. a legjelesebb ruszin ill. rutén személyiségek.

Alekszander Duhnovics eperjesi ruszin görög katolikus lelkész, akinek Munkácson szobra áll, megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy nyíltan vállalják fel ruszinságukat. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg-uralom alatt álló Galícia kisorosz és kozák lakosságának ukrán néppé válásával egy időben, csak mindenik népnek szerencsésebben alakult a sorsa, mint a ruszinoknak.

Az Etimológiai szótár szerint „rutén (1575) ’kárpátukrán’. Latin jövevényszó, később a német közvetítésével is nyelvünkbe került. Vö. középkori latin, hazai latin Rut(h)eni, Rut(h)enus ’a régi Oroszország lakói’(…) A latin szó tudatos szóalkotással keletkezett az óorosz Rusz ’Kijevi Birodalom’ földrajzi névből, mely ruszin ’kárpátukrán’ és orosz szavaink előzményének is tekinthető.”(…)

Manapság folyik a nyelv grammatikájának kanonizálása. Készülő szótára eddig 600 000 szócikknél tart. A szlovákiai Eperjesi Egyetemen ruszin nyelv és irodalom tanszék működik. Érdemes megjegyezni, hogy míg 1910-ben 47, 2001-ben már 1111 ruszin lakója lett a városnak, 7976 magyarból pedig mára 208 maradt. Magyarországon csak Komlóskán és Múcsonyban tekinthető élő nyelvnek a ruszin.

Magyarországon az ELTE-n is tanulható a ruszin nyelv.