2022. május 25., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A 2022-es év egyik legnagyobb kihívása a népszámlálás

Két hónappal a romániai népszámlálás kezdete előtt sajtóbeszélgetést tartott Kolozsváron Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Horváth Anna ügyvezető alelnök, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője és Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke. Az erdélyi magyar közösség szempontjából rendkívüli jelentőségű összeírás kérdőívének komplexitása, a digitális önbevalláson alapuló felmérés nehézségeinek ismertetése mellett a beszélgetésen kiderült, hogy milyen nagy szerep hárul a civil társadalomra, az önkormányzatokra és a „népszámos’’ önkéntesekre. 


Népességfogyás 

Azért van szükség a népszámlálásra, mert az eredmények ismeretében értékelni lehet az elmúlt évtized társadalmi mozgásait, a változásokat, illetve a jövő tervezésének az alapját jelenti. A járványhelyzet miatt egy év késéssel tartják Romániában és még néhány európai uniós országban a népszámlálást – tájékoztatott Kelemen Hunor, kiemelve azt is, hogy a kilencvenes évek elejétől a legtöbb közép-kelet-európai államhoz hasonlóan Romániában is népességfogyás tapasztalható. Ennek kettős oka van: egyik a természetes fogyás, hisz kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak, a másik az elvándorlással, mobilizációval köthető össze. Az elmúlt tíz évben Romániában a természetes fogyás közel félmilliós csökkenést jelentett, az elvándorlás pedig több mint egymillió lakossal csökkenthette (bár nincsenek megbízható adatok) az ország lakosságát. Ez azt mutatja, hogy évente 110 ezres nagyságrendű, Szatmárnémeti- vagy Nagybánya-méretű településsel vagyunk kevesebben. Egyes becslések szerint ez több is lehet. A kritikus demográfiai helyzetet jól mutatja az is, hogy évente 35 ezer fővel csökken a közoktatásban részt vevő, beiskolázott diákok száma. 


A népszámlálás tétjei

Az egyik a nagyon pragmatikus tét, a másik egy szimbolikus, etnikai tét. A pragmatikus tét arról szól, hogy a kormányzati és az önkormányzati munkában mindennapi eszköz a népszámlálási adat. Ennek alapján kerülnek elosztásra a települések, önkormányzatok közötti költségvetési kiegyensúlyozásra nyújtott támogatások. Ennek alapján változnak a lakhatással, egészségügyi, oktatási szolgáltatásokkal, családtámogatással kapcsolatos döntések. 

A szimbolikus tét pedig azt mutatja: itt élünk, ennyien vagyunk magyarok. Egy életképes közösséget alkotunk, amely képes megszervezni az életét, képes megtervezni a jövőjét. Az önkormányzatok, a különböző intézmények anyanyelvhasználatára is kihatással van, de a különböző támogatásokat is befolyásolja. Ezért a népszámlálás szervezése, a közösség tájékoztatása és támogatása az RMDSZ számára már az első pillanattól fontos volt, hangsúlyozta a szövetségi elnök. 


Anyanyelvű kérdőívek

A népszámlálással kapcsolatos elsődleges törvénykezés időszakában bekapcsolódtunk és több helyen módosítottuk a törvényt – mondta Kelemen Hunor. – Ez azért volt fontos, mert első alkalommal tudtuk beírni, hogy használhatjuk az anyanyelvünket a kérdőív kitöltésekor, a másik az, hogy van egy teljesen új megközelítés, ami az online (digitális) önkitöltés. Kitöltheti maga az alany a saját vagy családja számára. Illetve a személyes lekérdezés magyar nyelven is lehetséges lesz. 

Sajnos a kérdőívek rettenetesen bonyolultak, Románia amúgy is szereti elbonyolítani, sok mindent szeretne megtudni a polgárairól. Van olyan ország, ahol 20-30 kérdést tesznek fel, van, ahol százat, annak függvényében, hogy egy adott országnak milyen adatokra van szüksége. Számunkra akkor lesz sikeres ez a népszámlálás, ha a magyar embereket korrektül, hatékonyan megszámlálják. Ha mindenki részt vesz a népszámlálásban. Az intenzív tájékoztató kampány mellett segíteni kell azoknak, akik az önkitöltést választják, mert be kell látni, hogy a digitális kompetenciák korlátozottak Romániában, nem mindenki tudja ezt megtenni. 

 Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Barna Gergő szociológus 

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


Közösségi, össztársadalmi ügy

Talán az a legfontosabb kérdés a közösség szempontjából, hogy mindenki bátran vállalja a nyelvi, etnikai, felekezeti identitását. A népszámlálás közösségi ügy, nem politikai kérdés. Össztársadalmi feladat. A kérdés az, hogy felismerjük-e, hogy a népszámlálás nemzeti ügy. Ezért lesz meghatározó szerepük az egyházaknak, az önkormányzatoknak, a civil szervezetek jelentős részének. A március 14-én kezdődő, két hónapig tartó önkitöltéses időszakban több ezer önkéntest szeretne bevonni az RMDSZ, mert szükség lesz a segítségre. Törvényesen az önkormányzatoknál is hozzáférhető ez a segítség. Először választhatjuk harminc év után ezt a módszert. 


Népszámosok

– Tavaly ősszel megalakult az országos munkacsoport, majd az év végéig a megyei munkacsoportokat hoztuk létre – mondotta Horváth Anna. – A húsz területi szervezetből 16-ban alakultak meg a munkacsoportok. Azokba meghívtuk az egyházak, a pedagógusszervezetek, az ifjúsági, nőszervezetek, diáktanácsok képviselőit. A tájékoztatáson túl ezeknek a találkozásoknak a célja az volt, hogy elinduljon a települési felelősök kijelölése. Mi 1239 olyan települést azonosítottunk, ahol ötven főnél több magyar él. Itt megalakulnak azok a csoportok, amelyekhez a helyiek fordulhatnak. Több mint 450, kiemeltként meghatározott település van ezek között, amelyekre jobban kell figyelnünk. A Romániában élő magyarok több mint egyharmada él olyan településen, amelyet nem magyar ember vezet. Értelemszerűen ezeken a településeken több munkánk lesz, és ezeken a településeken felértékelődik az egyházi, civil, oktatási partnereinknek a szerepe. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon nyitottan viszonyulnak az emberek ahhoz is, hogy minél több „népszámosunk’’ legyen. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy 250-300 ezer olyan, külföldön tartózkodó személyt kell az üzeneteinkkel elérnünk, akik a 2021. december elsejét megelőző 12 hónapban távoztak Romániából, vagy akik fontolgatják a hazatelepedést a következő 12 hónapban. Ők beleszámítanak Románia lakosságába. Az új, önkitöltős módszer által ők is részt vehetnek a népszámlálásban. 


A népszámlálás fázisai

Most már hamarosan elkezdődik a különböző adatbázisokból, regiszterekből történő adatgyűjtés, nyilatkozta Barna Gergő szociológus. Össze fognak kapcsolni sok adatbázist, hogy lássák, mekkora lehet a feltételezett lakosság. Más országokban bevett szokás, hogy csak ezekből dolgoznak. Nálunk még lesz hagyományos megkérdezés is. Március 14-én az adatfelvétellel kezdődik az önkitöltéses szakasz. Ennek két alrésze lesz: az egyéni, amikor otthon a családdal együtt kitöltjük a kérdőívet, majd pedig lesz egy ún. összeírópontos kitöltési lehetőség, ami arról fog szólni, hogy az önkormányzatok létre kell hozzanak települési összeíró pontokat. A település méretétől függően lesz számlálóbiztos, illetve eszköz, ahova bemehetnek majd azok a lakosok, akik vagy nem rendelkeznek eszközzel, vagy nincs megfelelő digitális kompetenciájuk. Ott asszisztált önkitöltés lesz, tehát számlálóbiztos fogja segíteni. Ez a fázis két hónapig tart. Május 16-tól még két hónap lesz a hagyományos, személyes összeírásra, amely a 2011-es népszámláláshoz hasonlóan fog zajlani. Annyi különbséggel, hogy azokat, akik már kitöltötték a kérdőívet, nem fogja felkeresni a számlálóbiztos. Nagy változás, hogy ez is digitálisan fog zajlani. A papír el fog tűnni ebből a népszámlálásból. 


Pozitívumok és negatívumok 

Fontos megjegyezni, hogy ez év decemberében már meglesznek az előzetes eredmények. 2023-ban is folytatódik a népszámlálás: ellenőrzik az adatbázist, illetve, azt feltételezve, hogy a lakosság egy része annak ellenére, hogy kötelező a népszámláláson való részvétel, valamilyen ok folytán kimaradt az összeírásból, a meglévő adminisztratív adatbázisból kiegészítik. Ezt nevezik statisztikai imputálásnak. 

Az önkitöltés lehetősége egy jelentős társadalmi réteg számára teszi könnyebbé a részvételt. Az is nagyon jó, hogy négy hónapot tart az összeírás (2011-ben alig két hét állt rendelkezésre). A mi szempontunkból inkább negatív az imputálásnak a problémája, mert ezeknek a személyeknek nem lehet sem etnikai, sem anyanyelve, sem felekezeti hovatartozása. Ezért az lenne a legjobb, ha minden magyar részt venne az első két fázis (az önkitöltés vagy a számlálóbiztosok általi regisztráció) valamelyikében. 

Nagyon fontos, hogy első alkalommal lesz magyar nyelvű kérdőív. Sikerült kivívni, hogy ahol húsz százalék feletti a magyarok aránya, lesz egy mintakérdőív magyarul is, ahol a választ adó követheti a kérdéseket. 


Hosszú, bonyolult kérdőív 

Az előzetes próbaösszeírás alkalmával kiderült, hogy a kérdőívek bonyolultsága miatt közel fél órát vesz igénybe a kitöltés. Az észrevételek nyomán sikerült rövidíteni őket, de így is az átlag kitöltési idő 20 perc. Ez az online kitöltéshez mérten továbbra is sok. Ugyanakkor a magyar lakosok szempontjából fontos végigmenni a kérdéseken (nem engedi a program, hogy átszökjünk részeket), mert az etnikumra és vallásra vonatkozó kérdések a végén vannak. Természetesen még számtalan olyan technikai kérdés van, amire folyamatosan vissza kell térni.