Kiegészítették a napszámostörvényt

Munkalehetőség szakképzetleneknek

A legutóbbi kormányülésen, az RMDSZ javaslatára, kiegészítették az utólag módosított és kiegészített 52/2011-es napszámostörvényt. Csép Éva Andrea képviselő elmondta, hogy több polgármester szóvá tette: szükség lenne egy olyan kiegészítésre, amely lehetővé teszi azt, hogy meghatározott időre a települések tulajdonában levő közterületen is munkát tudjanak adni szakképzetlen személyeknek. 

– A helyi közigazgatási törvény szerint a polgármesteri hivatalok alkalmazottainak saját szerkezeti felépítésen belüli létszámát a lakosság arányában határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a kisebb helységekben a kulcsfontosságú feladatköröket ellátókon kívül nem tudnak alkalmazni munkaerőt. Az RMDSZ javaslatára többször módosítottuk a törvényt, mert fontosnak tartjuk a családok biztonságát, és ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy meghatározott időre szakképzetlen embert is alkalmazzanak, ami jövedelmet, megélhetőséget biztosít számára – hangsúlyozta a képviselő. 

A 2011-ben hozott napszámostörvény szerint bizonyos területeken egy naptári év alatt nem több mint 90 napot dolgozhatnak az érintettek, ezt az időszakot az RMDSZ egy korábbi módosító javaslata szerint meghosszabbították 120 napra, majd néhány ágazatban 180-ra. Az utóbbi elsősorban az olyan mezőgazdasági munkálatokra vonatkozott, mint a legeltetés, a halgazdálkodás, ahol hosszabb az idény. A törvény szerint egy napszámos megszakítás nélkül nem dolgozhat több mint 25 napot, emellett munkaszerződést kell kötnie. Ha az érintett jól végzi a dolgát, és van rá igény, a törvény által megszabott határidőkön túli megszakításokkal huzamosabb ideig is foglalkoztatható, sőt szerződést is köthetnek vele. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a napszámosnak biztosítani kell az országos minimálbérre eső óraszámnak megfelelő javadalmazást. Továbbá a foglalkoztatott köteles ennek a 25%-át befizetni a társadalombiztosítási alapba, illetve ki kell fizetnie a 10%-os jövedelemadót. Kivétel az egészségbiztosítás, ami opcionális. 

A képviselő hangsúlyozta, hogy a mostani módosítás alapján a napszámosok – a korábbi előírástól eltérően – nemcsak a parkokban, hanem a polgármesteri hivatalok tulajdonában levő összes közterületen dolgozhatnak, így az oktatási intézmények udvara, az árkok, középületek karbantartását, takarítását is felvállalhatják a jogszabály keretei között. A törvény előnye az is, hogy a munkát végző a személyi száma alapján nyilvántartásba kerül a munkaügyi felügyelőség online alkalmazásán keresztül, és azután is szükség van a munkájára, megbízható munkaerőként alkalmazhatják. Ez az alkalmazási forma tehát sokkal több garanciát jelent a munkáltató számára, mint az utólag kiegészített és módosított 416/2001-es törvény, amely a szociális segélyben részesülőket kötelezi közösségi munkára. A napszámostörvény szerint a munkaadó köteles munkavédelmi szempontból felkészíteni az érintettet.

A képviselő hozzátette, hogy a feladatköri kód (cod CAEN) alapján hiánypotlásként más szakmákra is kiterjesztették a jogszabályt, ugyanis így például alkalmazhatók a turistaidény alatt fürdőtelepeken pincérek, de a régészeti ásatásokat, a nyári gyakorlatot végző diákokat is javadalmazhatják így, és akár a tanulók is jövedelemhez juthatnak, emellett kongresszusok, kiállítások szervezésére is lehet napszámosokat alkalmazni. 

A következő területeken lehet időszakos munkát végezni: mezőgazdaság, vadászat, kiegészítő szolgáltatások, halászat, akvakultúra, kiállítások, vásárok, kongresszusok szervezése, reklámtevékenység, régészeti ásatások, faültetés, művészeti produkciók, előadások, illetve az ezt támogató munkák, táborszervezés az Oktatási és Sportminisztérium hatáskörébe tartozó diákoknak, háztáji állattartás, catering, tájépítészet, parkok, zöldövezetek, közterületek karbantartása, vendéglők, bárok kiszolgálószemélyzete, állatkertek, botanikus kertek vagy természetvédelmi területek karbantartása, szállodai munkák, sportbázisoknál, sportkluboknál kiegészítő munkálatok. 

Megkerestünk néhány polgármestert is, hiszen a képviselő szerint leginkább az önkormányzatok munkáját segítik a módosított jogszabállyal. Az elöljáróknak megoszlott a véleményük az ilyen jellegű munkavégzéssel kapcsolatban. Volt, aki a közterületen elvégzendő munkálatokra szerződést köt szakcéggel, mert ennek alapján számonkérhető, ellenőrizhető a munka, és garanciát is vállalnak érte. Egy másik hivatalban a szociális munkásokkal fedik le az idénymunkát, és bár elkopott a kaláka intézménye, vannak települések, ahol bevonható a lakosság a közmunkára. Egy másik polgármester határozottan jónak tartja a törvényt, mivel – elsősorban – nagyobb közösségi rendezvényekre (falunap, fesztiválok) állás nélküli fiatalokat alkalmazhatnak az előkészítő, a rendezvény alatti és az utómunkálatokra is. Mindenképpen lehetőség arra, hogy a szakképzetlen munkát rábízzák olyanokra, akik dolgozni szeretnének a közösség érdekében.