Kiállítás a stresszről
A SOM működésében hangsúlyos elem, hogy a múzeum nem az orvostörténetet szeretné bemutatni hagyományos módon, hanem a modern muzeológia eszköztárával az egészség, a betegség, az emberi test és az arról alkotott képzetek történetét.
A kurátori és a designeri munka hasonló fontossággal jelenik meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) Az izgalom biológiája – Selye János és a stresszelmélet dimenziói című, október 31-ig látogatható kiállításában, amely egy alapvető élettani funkció működését és annak egyik felfedezőjét kívánja megismertetni a látogatókkal.
A SOM működésében hangsúlyos elem, hogy a múzeum nem az orvostörténetet szeretné bemutatni hagyományos módon, hanem a modern muzeológia eszköztárával az egészség, a betegség, az emberi test és az arról alkotott képzetek történetét – mondta el a nemrég nyílt tárlat kapcsán rendezett sajtóbeszélgetésen az intézmény főigazgatója.
Varga Benedek szerint komoly társadalmi feladat a szórakoztatás mellett naprakész tudást közvetíteni, olyan összetett kérdéseket, mint a stressz mechanizmusa a közönség számára befogadhatóvá tenni. Fontos szerepe van ebben a vizuális megjelenítésnek: mivel egy tudományos múzeum nem műtárgyakat állít ki, maga a kiállítás legyen olyan, mint egy kortárs művészeti alkotás – fogalmazott.
György Árpád Hunor és Bartha Tamás, a Heonlab tervezői a Selye János-tárlat kapcsán már ötödik alkalommal dolgoztak együtt a Semmelweis Múzeummal.
Szabó Katalin kurátor hozzátette: a tervezést nehezítette, hogy egy biológiai folyamatot kellett vizuálisan bemutatni, ráadásul a stresszről mindenkinek van valamilyen elképzelése. Az emberek fejében ma a stressz mindig egy pszichikai funkciót és mindig rosszat jelent, Selye azonban nem így gondolkodott, hiszen a stressznek pozitív hatásai is vannak – emlékeztetett.
A magyar származású kanadai tudós 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet csak hosszú vívódás után nevezett el stressznek; a szó eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt. György Árpád Hunor és Bartha Tamás a kiállítás termeibe a stressz negatív és pozitív hatásait érzékeltetve fekete és átlátszó sztreccsfóliákat feszítettek ki, ezzel a sérülékeny anyaggal tagolva a fekete vagy fehér tereket.
A SOM a magyarországi Múzeumok éjszakáján, június 20-án leginkább a szerelemhez kapcsolódó stresszre épülő programokkal várja a látogatókat tabáni épületében.
Az elfojtott szerelem motívumai címmel Tímár Sára tanítványai énekelnek erdélyi népdalokat, míg Szabó Katalin kurátori vezetést tart a kiállításban. A régmúlt szerelmekről Németh György ókortörténész tart előadást A szerelmi szenvedély anatómiája címmel, a 21. századi intimitásról Tari Annamária pszichoanalitikus beszél, Varga Benedek előadásának témája pedig a női hisztéria az orvostörténelemben.
