Két népmonda
Petőfi és Bem Erdőszentgyörgyön
Amikor 1963-ban Erdőszentgyörgyre kerültem, még állt a központban a lábasház. Alul, a földszinten csárda, zöldséges üzlet, váróterem és dohányáruda volt, az emeleti részben pedig múzeum és iskolai könyvtár. Nekem Putnoki Emil tanár mondta:
– Ez a lábasház nagyon nevezetes: az erdőszentgyörgyiek azt tartják, hogy 1849. július 30-án Bem apó és Petőfi Sándor is megfordult benne. Reggel elindultak Marosvásárhelyről, Kelementelkén vendégeskedtek, de Erdőszentgyörgyön is kikötöttek. Lovas szekerekkel jöttek, s megálltak a csárdánál. Itt megpihentették a lovakat. Aztán erőltetett menettel indultak Keresztúr felé. (Elmondta Sorbán Daniella, 74 éves)
Bem és Petőfi a Lóci-csárdában
Én azt hallottam, hogy amikor Bem apó és Petőfi 1849. július 30-án mentek Székelykeresztúrra, Erdőszentgyörgyön keresztül vezetett az útjuk. Bözöd irányába mentek tovább. Akkor még nem létezett a mai út, csak a régi, ez a Lóci tanya felé tartott. Akkoriban híres csárda volt ott, fogadó. A szekeresek pihenőt tartottak. Beütötték magukat a csárdába is.
A Lóci-fogadó maradványa ma is létezik, de a régi tanya egy részét elöntötte a mesterséges tó vize. Ezt a tavat egyesek Bözödi-tónak, mások Erdőszentgyörgyi-tónak hívják.
Aztán Bem apóék nekivágtak a Gagyi-tetőnek, a tetőn volt Gagy-keresztje, így mondták az itteni népek. A Gagy-keresztjétől lefelé már Keresztút felé lejtett az út. (Elmondta Máthé Ferenc, 56 éves)
Ráduly János gyűjtése
