2024. december 25., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Úgy tartja a mondás, hogy aki szelet vet, az vihart arat. A kormány is így járt a múlt év utolsó napjaiban több gazdasági ágazatra új adókat kivető 114-es rendeletével, amely egyre inkább tűnik egy olyan politikai fegyvernek, amely két év kampányaiban is használható. Csakhogy ennek a bevetése olyan járulékos gazdasági károkat okozhat, amelyeknek a következményeit évekig is nyöghetik az adófizetők.

A közbeszédben kapzsisági adóként elhíresült rendeletnek az eddigi legkomolyabb konkrét következménye, hogy az Európai Bizottság a gázárak három évre szóló behatárolása miatt csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Romániával szemben. Más szakértői vélemények szerint a rendelet távközlési cégeket megsarcoló kitételei is állnak annyira hadilábon az uniós joggal, hogy indulhat még hasonló uniós eljárás az országgal szemben. A bankokra kivetett új adóterhek kapcsán pedig a napokban derült ki, hogy a pénzügyminisztérium levelezésben áll az egyik nemzetközi hitelminősítő céggel, amelyet felkértek, hogy addig ne minősítse le a bóvli kategóriájába az országot, amíg a 114-es rendelet bankokra vonatkozó részének nem fejezik be a módosítását. Hogy dolgoznak valamilyen módosításán ennek az új adócsomagnak, azt szombaton a szocdem pártelnök is megerősítette egy nyilatkozatban.

Az uniós kötelezettségszegési eljárás egy hosszas folyamat – különösen az lesz most, hogy az idén a brüsszeli játéktér is átrendeződik –, ami akár évekig is elhúzódhat, mire a közösségi szabályokat megsértő országra konkrét bírságot szabnak ki. Tehát az idén és jövőre esedékes négy választási kampányban végig szidhatja a kormányoldal a brüsszeli bürokratákat és a multikat, hogy azok taszítják nyomorba ezt a gyönyörű szép hazát. Mert baj, aminek kapcsán felelőst kell keresni, az csőstűl lesz, mivel az osztogatáshoz értenek, a fedezet kigazdálkodásához viszont szemernyit sem. Ennek a leendő bűnbakkeresésnek a politikai szándéka már abban is tetten érhető, hogy nem is egyszer jelentették ki: nem számítottak idei bevételre a kapzsisági adóból. Nem a pénz volt a tét, hanem a cirkusz, minél hangosabb, annál jobb.

De nem is az egyéb viszonylatból már jól ismert uniós atombombák veszélye a leginkább fenyegető az adófizetőkre nézve. Bármilyen brüsszeli bírságnál nagyságrendekkel rosszabb az, ha a hitelminősítő cégek a bóvli kategóriájába sorolják egy ország adós-, illetve befektetési kockázati szintjét. Ez gazdasági szempontból azzal egyenértékű, hogy az illető országot kiírják a civilizált világból. Az ilyen helyeket nem csak a befektetők szokták nagy ívben elkerülni – nem mintha nálunk a határon mostanság egymás sarkát taposnák a komoly beruházók –,hanem sok területen a már jelen lévők is drágábban szolgáltatnak, mert a kockázatnak ára van, főleg a pénzügyi szektorban. És az ilyen bóvli címkét akár több kormányzati ciklus izzadságos gazdaságpolitikai munkájával lehet majd valamikor levetni, ha tényleg ráakasztják az országunkra.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató