Káosz

• 2011-05-11 15:14:22

• Nagy Székely Ildikó

Kamaszszemmel irigylésre méltó állapot ballagónak lenni, az idősebb nemzedékek viszont aligha cserélnének az ünnepeltekkel.

Két hét múlva vállra kerül a vándortarisznya. Indulók és maradók szólítják meg egymást, csupa képzeletbeli útkereszteződés lesz a város. Kamaszszemmel irigylésre méltó állapot ballagónak lenni, az idősebb nemzedékek viszont aligha cserélnének az ünnepeltekkel, akik biztonságos anyagi háttér hiányában nyakig süppedhetnek a jövőnek becézett káoszba. Pedig kár sajnálkozni, a hirtelen megöregdiákosodó tizenéveseknek talán fel sem tűnik a „merre tovább?” bizonytalansága, hozzáedződtek ők már a zűrzavarhoz a padkoptatós évek során. Összeszámolni is megerőltető, hányszor kapta fel az elmúlt két évtized során a változás szele a tanügyi „díszleteket,” hányféle követelményrendszerhez kellett hozzáidomulniuk ezeknek a gyerekeknek. És ha ezt még beszorozzuk az összes tanügyi sztrájkkal, kényszerszünidővel, tanévfagyasztós gondolattal, máris megkapjuk a diákok káosszal szembeni immunitásának mértékét. Igaz, az idei csendes tanévnek számít, egyelőre senki nem fenyegetőzik azzal, hogy érvényteleníti az utolsó csengőszót vagy megakadályozza az érettségit, ami azért – csak a rend kedvéért – újra változott egy pirinyót a tavalyihoz képest. Érthető, hiszen a szóbeliket a tanítási hetekben elszotyogtató múlt évi kísérlet kudarcot vallott, döcögősebbé tette az oktatás amúgy is zökkenőkkel teli folyamatát, így a szaktárcából szép csendben előkerült a régi vizsgaórarend. Ki tudja, hány, ehhez hasonló visszatáncra kerül még sor a nagy tanügyi reform gyakorlatba ültetgetése során. Mindenesetre a miniszteri ötletzsák nem ürült ki ennyivel, mostanában a tanév meghosszabbításán, illetve a három évharmados oktatási rendszer visszaállításán morfondírozik a szaktárcavezető. Meglehet, hogy ez utóbbi javaslat megvalósítása a diákok javát szolgálná, természetesebbé, követhetőbbé válna az évszakok változása szerint tagolódó, minden szünidővel egy fejezetet lezáró tanítási folyamat. Az iskolai év meghosszabbítása viszont egy előre kidolgozott, a változást motiváló tanterv nélkül nem tűnik többnek az uniós mintához való alkalmazkodási kényszer újabb megnyilvánulásánál. Igaz, hogy az európai országok között listavezetők vagyunk a diákpihenő hosszúságát illetően, talán ezzel is magyarázható az iskolai hetek zsúfoltsága, az iskolások túlterheltsége. De ha az oktatási időszak megnyújtása a bekebelezendő tananyag növelését vonja magával, továbbra is az alapkészségeket, általános műveltséget mérő uniós seregszemlék leghátsó soraiban talál tarisznyásainkra a Gaudeamus.