Az Európai Bizottság 2024-ben a GDP 1,4 százalékára csökkentette Románia gazdasági növekedésére vonatkozó becslését a korábbi 3,3 százalékos prognózissal szemben. A Bizottság úgy véli, hogy a költségvetési hiány 2024-ben és 2025-ben is magas marad, elsősorban a megnövekedett kormányzati kiadások miatt.
A jelentés szerint az ország 2024-es gazdasági lassulása leginkább a külső kereslet lassú növekedésének tudható be, ami az ipari termelést, a lakásépítést, az informatikai szolgáltatásokat és a közlekedést érintette. A növekvő bérek és a magas energiaárak ugyanakkor hozzájárultak ehhez a tendenciához.
Az EB-jelentés szól a kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedéséről, de arról is, hogy a magánbefektetők óvatosak voltak a 2025-ben várható pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt.
Az EB szakértői úgy vélik, hogy rövid távon Románia külső kereslete és exportja helyreáll, a fogyasztás magas marad, a magánberuházások pedig felgyorsulnak. Mindez 2025-ben 2,5%-os, 2026-ban 2,9%-os GDP-növekedéshez vezetne. Az EU által finanszírozott közinfrastruktúra-beruházás erősen támogatná ezt a fejlődést.
A közlemény szerint 2025-ben és 2026-ban is magas marad az államháztartás hiánya, ha a jelenlegi politika folytatódik. A vártnál nagyobb költségvetési hiányt a költségvetési kiadások, különösen a közszféra fizetéseinek, az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások, valamint a nyugdíjak igen gyors növekedése okozza. A költségvetési bevételek is alacsonyabbak lesznek a vártnál a gazdasági aktivitás lassulása miatt.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az előrejelzés nem tartalmazza a Románia által október 25-én a Bizottsághoz benyújtott középtávú költségvetési és strukturális tervben szereplő, a költségvetési bevételek növelésére és a kiadások csökkentésére irányuló lehetséges intézkedések hatását.
A Bizottság szakértői arra is számítanak, hogy az ország adóssága tovább emelkedik… Az Európai Bizottság szerint ennek fő oka a nagy költségvetési hiány, az exportnál magasabb import és a gazdasági növekedés általános lassulása.
A Nemzeti Bank arra számít, hogy az év végére a nyári előrejelzéshez képest közel 1%-kal, azaz 4%-ról 4,9%-ra emelkedik az infláció, és 2025 első félévében erőteljesen ingadozni fog – derül ki a Román Nemzeti Bank (RNB) által készített legfrissebb inflációs jelentésből, amelyet a napokban mutatott be a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu.
Rövid távon az infláció a magasabb élelmiszerárak következtében emelkedne. Isărescu szerint az RNB becslései nagyfokú bizonytalanságot hordoznak a költségvetési hiány magas szintje miatt, ami e fejlődés mérséklését célzó intézkedéseket tesz szükségessé.
„A folyó fizetési mérleg egyáltalán nem néz ki jól, és a belső kereslet dinamizmusa az import növekedéséhez vezetett. A bérek növekedése a fogyasztás, de a fogyasztási hitelek növekedését is elősegítette” – mondta Isărescu.
Nem mellébeszélés.
