2024. july 7., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Pénzt osztott a kormány a vallásfelekezeteknek

Több mint százharmincmillió lejt osztott szét tavaly a kormány vallásügyi államtitkársága a Romániában bejegyzett és hivatalosan elismert felekezetek között, az összegek főleg templomok, imahelyek építésére, javítására, kisebb részben egyéb kiadásokra használhatók fel. A történelmi magyar felekezetek sem maradtak támogatás nélkül.


A szentannai katolikus templom is megérett a felújításra
Fotók: Gligor Róbert László




A támogatások összegét nem tette nyilvánossá honlapján az intézmény, de kérésünkre Victor Opaschi államtitkár adatokkal szolgált. Tájékoztatásából kiderül, hogy 100,6 milliót az ortodox, 9 milliót a zsidó közösségek szövetsége, 6 milliót a római katolikus, 5,1 milliót a református, 2,1 milliót a pünkösdista, 1-1 milliót a muzulmán és az örmény egyházaknak utaltak. Ennél kevesebb összegeket kaptak a görögkatolikusok, az órítusú ortodoxok, a baptisták, a szerb ortodoxok, az evangélikusok, az adventisták, a lutheránusok, a legkisebb összeg az unitáriusoknak jutott, míg a Jehova tanúi felekezet nem igényelt támogatást.

 A keretössszegből Maros megyébe 1,913 millió lej érkezett, amelyből 1,021 millió a reformátusoknak, 647 ezer a római katolikusoknak, 245 ezer az ortodoxoknak.

 A római katolikus gyülekezetek között találjuk a búzásbesenyőit, az ákosfalvit, a kelementelkit, az egrestőit különböző javítási igényekkel, míg a jobbágyfalvi egyházközség két (a jobbágyfalvi anya- és székelysárdi leányegyház) épülete külső és belső javítására kért pénzt.

 A reformátusok is főleg épületjavításra kértek támogatást, köztük Nyárádszentbenedek, Beresztelke, Nagyfülpös, Fintaháza, Gyulakuta, Küküllőpócsfalva, Mezőmadaras, Szentgerice. A nagykendiek harangra, a vadasdiak harangok villamosítására, a pókakeresztúriak templomi bútorzatra, a haranglábiak orgonajavításra, a havadtőiek fűtésre, a héderfájaiak haranglábra igényeltek támogatást, míg a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet falfestmények restaurálására.


A demeterfalvi templom sürgős beavatkozást igényel – három felekezet használja



Félmillió Nyárádszeredának

Nyárádszereda közigazgatási területén belül öt gyülekezet használhat fel egyenként százezer lejt. A már említett székelysárdi mellett a nyárádszeredai katolikus egyházközség kétszázezret kapott, ennek felét a szentannai, felét a székelybői templom templom javítására fordítják. Százezer lejt költhet a székelytompai református missziói egyház is az épülő székelybői templomára.

 A nyárádszeredai főtéri egyházközség a demeterfalvi leányegyház templomára fordítja a novemberben kapott összeget, hiszen megépítése (1951) óta, a kisebb javításokat leszámítva sosem történt itt nagyobb beavatkozás, így időszerűvé vált egy ilyen munkálat – mutatta be a helyszínen Tőkés Attila lelkipásztor. Részben azért is van szükség sürgős közbelépésre, mert a torony dőlni kezdett, veszélyeztetve a templomhajót is, másrészt a szakszerűtlen javítások miatt a falak nagyon salétromossá váltak, az északi oldalon már a téglák is mállanak. A javítással párhuzamosan a templom mellé egy termet is építenek, hiszen nincs, ahol gyülekezeti tevékenységeket, gyermekfoglalkozásokat tartsanak. Télen lehetetlen kifűteni az amúgy nem nagy templomot, ezért elsőbbséget élvez egy korszerű fűtésrendszer kialakítása, gázkazánt fognak beszerelni, és a főbejárati ajtón kívül az összes nyílászárót hőszigetelőre váltják. Kicserélik a teljes villanyhálózatot, és mivel a karzat egy részét is újjá kell építeni, kicserélnék a padokat, megújul a mennyezet is, amely a deszkák helyett kazettás borítást kap. Hogy megakadályozzák a torony további dőlését, alábetonozzák. A salétromos falakról leverték a vakolatot, de nem burkolják vissza, hogy száradni tudjanak, ezért a templombelsőben kazettás jellegű légréses borítást alkalmaznak. A templom és a gyülekezeti terem elé egységes fedett teraszt alakítanak ki. Az állami támogatás csak a templom javítását fedezi, míg a padok, a fűtésrendszer és a mennyezet cseréje, a gyülekezeti épület és a terasz költségeit önerőből kell megoldani, ami további legkevesebb 70 ezer lejre rúg, ezért adománygyűjtést hirdettek. A demeterfalvi templom érdekessége, hogy három helyi felekezet használja felváltva, így a 150 fős református közösség mellett a gyülekezeti terem építéséből a katolikusok és unitáriusok is kiveszik a részüket. A hiányzó költségekhez támogatást remélnek a Communitas Alapítványtól, az önkormányzattól, a katolikus és az unitárius egyháztól, a többit a reformátusok teremtik elő – ismertette a nagyberuházás részleteit a lelkész.

Még mindig sok kell Gyulakutára

 A gyulakutai reformátusok is tavaly novemberben jutottak hozzá a megítélt 75 ezer lejhez, ezért ezt az összeget csak a tavasz beköszöntével tudják hasznosítani. Mivel tavaly befejezték a templom belső felújítását, az épület külső felújítása és a villámhárító felszerelése a következő lépés. A falak alsó részéről eltávolították a vakolatot, ez egyelőre így is marad, mivel a benti betonpadló miatt évtizedekig a falakba szívódott fel a talaj nedvessége. Tavaly az épületen nyitható ablakokat szereltek, ezzel megoldották a nedves levegő távozását, de a falak alsó része még sokáig szárad – tudtuk meg Kulcsár-Rabocskai Levente lelkésztől. A most kapott állami támogatás valószínűleg nem fedezi a külső munkálatok költségeit, ezért további adománygyűjtést hirdettek, miután a tavalyi igen sikeres volt, a hívek és elszármazott gyulakutaiak szép összeget adtak össze.


Gyulakután idén a templom külseje újul meg



 Ezzel azonban nem zárulnak le a tennivalók a műemlék templomnál, hiszen az épület környezetében el szerenék távolítani a betont, és térköves borítást alkalmaznának, ha sikerül további állami támogatást szerezni a következő időszakban. A templombelsőben is nagy értékű munkálatok vannak még hátra: a festett kazettás mennyezet javítása 30 ezer euróba kerül, erre a Teleki Alapítvány válaszát várják, hogy jut-e ide is pénz a Rómer Flóris Terv keretében, de a feltárt falfestmények restaurálására is 9 ezer euróra volna szükség. Pályáztak a Bethlen Gábor Alaphoz, hogy egy emlékhelyet alakítsanak ki az udvaron, hiszen 690 éve említették először írott források a falu nevét, és a templom melletti gyülekezeti épület egyik termében szeretnék bemutatni a templom alatti ásatások leleteit is a modern technológia segítségével. Ha kapnak támogatást, az ősz folyamán szeretnének hálaadó istentiszteletet tartani a templom részleges felújításáért, ugyanakkor szakmai konferenciára is sor kerülne a régészeti ásatások kapcsán.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató