Minálunk a törvényszegést, a jogsértést törvényerőre emelik azok, akiknek védeniük kellene a törvényességet.
A világ egyik legbefolyásosabb emberét, a Nemzetközi Valutaalap igazgatóját, a jövő évi franciaországi elnökválasztás egyik legesélyesebb jelöltjét a minap nemierőszak-kísérlet gyanúja miatt vették őrizetbe az amerikai hatóságok. Elég volt ehhez egy szobalány nyilatkozata. Így aztán mindaddig rács mögött marad, amíg az illetékes szervek konkrét bizonyítékokat nem találnak bűnössége, netán áratlansága bizonyítására. Az igazgató lemondott tisztségéből, bár az ártatlanság vélelme neki is kijár mindaddig, amíg a bíróság nem hoz végleges elítélő ítéletet. Ez az amerikai justitia.
Miközben érdeklődéssel figyelem a fejleményeket, eszembe jut, mi történne hasonló esetben minálunk. A tapasztalat alapján – ha kellően magas funkciót töltene be az illető, s annyi pénze lenne, mint például Dominique Strauss-Kahnnak, valószínűleg „kiderülne”, hogy a szobalány hazudott, s mielőtt még eljárást indítanának az illető ellen, felmentenék. Vagy ráfognák a sajtóra, hogy lejáratási kampányt indít, s – ahogy megszokhattuk a hazai politikusainktól – rögtön egy olyan sajtótörvénnyel fenyegetőznének, amellyel aztán megtanítanák „kesztyűbe dudálni” a minden lében kanál újságírókat.
Legkézenfekvőbb példa az lehetne, ami a képviselőházban történt a nyugdíjtörvény elfogadása kapcsán. Egy egész ország láthatta, hogy csalás történt. Ennek ellenére a képviselőház elnöke mai napig tisztségében van, sőt a múlt héten „pártvonalon” elő is léptették. Holott nem egyetlen szobalánynak sértette meg a jogait, hanem több millió adófizető állampolgárnak. Sorolhatnánk azt is, hogy maga az államfő hányszor szegett törvényt, vette semmibe az alkotmányt, vagy beszélhetnénk az igazságszolgáltatás „pártatlanságáról”, az intézményvezetőkről, prefektusokról, polgármesterekről vagy más helyi kiskirályokról, akik naponta szegnek törvényt, sértenek ember vagy kisebbségi jogokat. Ilyenekért nálunk – főleg, ha narancssárga burok védi az elkövetőt – kitüntetés, előléptetés jár. Minálunk a törvényszegést, a jogsértést törvényerőre emelik azok, akiknek védeniük kellene a törvényességet, és funkcióik folytán jó példát kellene mutatniuk a „pórnépnek”. Justitia minálunk valóban vak, sőt süket.
