Jogszabály-módosítást sürgetnek az orvosi műhibák esetében
2012-10-05 15:25:51
- Antalfi Imola
Orvosi műhiba és felelősség – ezzel a címmel szervez kétnapos nemzetközi szemináriumot a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem.
Orvosi műhiba és felelősség – ezzel a címmel szervez kétnapos nemzetközi szemináriumot a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem. A tegnap kezdődött tanácskozáson jogászok, orvosok, biztosítótársaságok vezetői beszéltek a téma időszerűségéről, a jogszabályi vonatkozásokról.
A szakmai rendezvény első napján a Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Bahreinból érkezett jogászokat a Petru Maior Egyetem vezetői, Ciprian Dobre megyei tanácselnök, dr. Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora üdvözölték. Az egyetem rektora, dr. Călin Enăchescu ismertette a tanintézetben folyó oktatást, a karokat, a külföldi egyetemekkel ápolt kapcsolatokat. Az orvosi műhiba témakörének időszerűségét hangsúlyozta, akárcsak Mircea Duţu egyetemi tanár, a Román Akadémia Jogkutatási Intézetének vezetője. Mircea Duţu professzor Az orvosi felelősség műhiba esetében című előadása során elmondta, míg kezdetben csupán az orvos lelkiismereti felelőssége merült fel, ma már a felelősségre vonás is megtörténik. A hazai törvények – eltérően több európai államétól, amelyek jól kidolgozott törvényekkel szabályozzák e kérdéskört – hiányos, „a polgárjogi felelősség szempontjából nem teremti meg az orvos és páciens közötti egyensúlyt”. A nemzetközi tendenciák szerint a beteget egyre inkább „fogyasztónak”, az orvost pedig „szolgáltatónak” tekintik, az angolszász modellnek megfelelően. Előadásában Mircea Duţu a gyógyítás során elkövetett hiba, illetve a baleset közötti tartalmi és jogi különbségeket elemezte, hangsúlyozva, hogy az orvos által elkövetett szakmai hiba szakmai vétségnek tekintendő és felelősségre vonással jár. Az egészségügyi személyzet, a gyógyintézetek által malpraxis esetén a közvetlen kártérítés kifizetésére megkötött biztosítások mellett fontos szempont az erkölcsi kártérítés megítélése, azonban a hazai törvényekből hiányoznak az erkölcsi kártérítés mértékének meghatározásához szükséges kritériumok. „Az erkölcsi kár mértékének pénzösszegbeli kifejezésére Romániában nincsenek szabályok, a bírák szubjektíven döntenek e kérdésben, gyakran az ország gazdasági helyzetéhez, a vádlott anyagi lehetőségeihez igazítják a kártérítés összegét” – tette hozzá. Chiriac Lucian jogász, egyetemi tanár szerint igen nehéz az orvosi műhiba tényét bizonyítani, hiszen az igazságügyi orvostani leletek meglehetősen általánosak (az elmúlt 10 év során országos viszonylatban 5 (!) esetben kártérítették a beteget – szerk. megj. az elhangzottak alapján), másfelől pedig a páciensek ódzkodnak attól, hogy a bírósághoz forduljanak, malpraxissal vádolva az orvost. Dr. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora és a megyei orvosi kollégium intenzív terápiás szakbizottságának tagja nehezményezte, hogy az orvosok esetében az ártatlanság vélelme kevésbé érvényesül mint más szakmai kategóriák esetében: a média még a bíróság döntése előtt kimondja az ítéletet az orvos felett. A rektor szerint jogszabály-módosításra van szükség, a szeminárium pedig jó alkalom arra, hogy más országok példáiból tanulva javaslatok szülessenek erre vonatkozóan.
