Ítélet a Kastamonu-ügyben

A zöld kifehérítése, avagy rossz együttható?

Egy sajtóértesülés szerint október 14-én a szászrégeni bíróság elutasította a Kastamonu Románia Rt. keresetét, amelyet a március 29-i bírósági végzés ellen nyújtott be, így a cégnek ki kell fizetnie a 2,4 millió lejes bírságot, vagyis 29.000 köbméter fa ellenértékét. A büntetést egy 2015-ben végzett ellenőrzés után szabta ki a brassói erdészeti őrség. A cég képviselői azt állítják, hogy a rosszul alkalmazott átszámítási együttható miatt volt a „félreértés”. 

Előzmények 

A „törvénytelenségre” a szászrégeni Civil Kezdeményezés (Iniţiativa Civică) szervezet akkori aktivistája – jelenleg az USR képviselője, Adrian Giurgiu – hívta fel a figyelmet. Többek között a képviselő hiúsította meg a préselt lemezekből ajtókat, laminált bútorlapokat gyártó, török tulajdonban levő cég azon szándékát, hogy a technológiájához szükséges enyvgyárat építsen a gyártelep mellé. 2021. október 23-án a cég közösségi oldalán közölte, hogy felvásárol hulladék faanyagot (sz.m.: ez nem az elhasznált faanyagot jelenti, hanem a fakitermelésből származó hulladékot, rossz minőségű kisebb rönköket, ágakat, gallyakat, illetve a körfűrészelés után maradt széldeszkákat), azonban a fuvarlevélben szereplő köbmétert átszámolják tonnára, és így veszik át a szállítóktól. A képviselő állítása szerint tulajdonképpen „a feketepiacról vásároltak fát, amelyet kifehérítve dolgoztak fel. Ez a pénzmosáshoz hasonló művelet, csak lopott fával történik”. A civil szervezet képviselői értesítették az illetékes hatóságokat, és a brassói erdészeti felügyelőség ellenőrzést tartott a gyárban, ahonnan 2,4 millió lej értékben foglaltak le faanyagot. Az intézkedés ellen jogi keresetet nyújtott be a cég, míg végül 2021 márciusában a szászrégeni bíróság törölte az erdészeti őrség által kibocsátott jegyzőkönyvet és bírságot, és csak 7928 köbméter hiányt állapított meg 707.876 lej értékben. Ezt a döntést fellebbezték meg a hatóságok képviselői. A Maros megyei közigazgatási és pénzügyi bíróság jóváhagyta a szászrégeni bíróság eredeti határozatát, miszerint a 29.000 köbméter értékét kell kifizetniük. 

Nincs pontos átszámítási együttható 

Az üggyel kapcsolatosan felkerestük a cég vezetőségét. A gyárban Artemus Deac jogtanácsos fogadott, aki elmagyarázta az ő szemszögükből a helyzetet, illetve pontosított a sajtóban megjelent ügy kapcsán. Elmondta, hogy valójában 2013-ban jelentette fel a céget az említett civil szervezet, ezután az erdészeti őrség és az ügyészség kivizsgálta a panaszt. 

A cég a beszállítókkal tonnában köti meg a szerződést, mert hulladék fát dolgoz fel, amit nehezen lehet köbméterben mérni. Ahogy megjön a szállítmány, a gyár bejáratánál levő mérlegre áll a gépkocsi, lemérik a súlyát, átveszik a tonnában mért mennyiséget, és ennek alapján fizetik ki a faanyagot. A különbség abból adódott, hogy korábban (sz. m.: 2013 előtt) a vágtereken a rönkszállító autókra rakott fát folyóméterben (metri steri) vagy köbméterben (metri cubi) mérték, és így jegyezték be a mennyiséget a fuvarlevélbe. Nem egységes rönköt szállítanak hozzájuk, amelynek átmérőjét és hosszát megmérve pontosabban meg lehet határozni a rakomány köbméterenkénti mennyiségét, az ágakból álló szállítmányt nehezebb átszámítani. Mi több, az erdőben nagyrészt gallyakkal megrakott jármű volumene a szállítás közben a rázkódástól összeesik, így ha köbméterben mérték, ez is eltérést okozhat a gyárkapuban mértekhez viszonyítva. A jogtanácsos azt is elmondta, hogy a feljelentés előtt az erdészeti őrség számos alkalommal ellenőrizte a szállítmányokat. Napokat álltak a képviselői a gyár átvételi részlegénél, megmérték a járműveket, és nem tudták pontosan átszámítani a köbmétert tonnává. A gyár szakértőivel közösen megállapították az átlagos átszámítási együtthatókat. Például a keményfa esetében 1,1 köbméter fát egy tonnának, míg a gyengébbeknél 1 köbmétert 0,9 tonnának számítottak át. Valójában ezekkel sem tudják pontosan meghatározni az arányt, hiszen a fafajtától, állagától, az időjárástól, a száradási időszaktól is függ, hogy az erdőből kitermelt fa milyen súlyban kerül a feldolgozóhoz. A fakitermelést és -szállítást követő SUMAL rendszer bevezetése után is voltak eltérések. Ezeket a cég mindig lejelentette és megjelenítette a dokumentumokban is. 

A 2013-as feljelentés után a szászrégeni bíróság bűnügyi vizsgálatot rendelt el, az ügyészség azt volt hivatott megállapítani, hogy a cég bűncselekményt követett-e el vagy sem. A kivizsgálás két évig, 2015-ig tartott. Mivel a bíró szakvizsgálatot rendelt el, az ügyészség ennek megfelelően járt el, és az általuk kijelölt szakcég megállapította, hogy a különbség nem 29.000 köbméter, hanem csupán 7928. A szászrégeni bíróság pedig ennek alapján hozta meg a döntést. Lezárta a bűnvádi eljárást, és 25.000 lej bírságot (Proces verbal de constatare) szabott ki, illetve az említett mennyiség elkobzását, aminek az értéke 2,4 millió lej. Ugyanis fizikailag az említett mennyiség már nem létezik, csupán a hiányra kiszámított értéket róhatják fel a cégnek. A jogtanácsos határozottan cáfolta, hogy „kifehérítenék” a faanyagot, hiszen a cégnek nincs kitermelési engedélye, nem is foglalkoznak ilyesmivel, csupán szerződés alapján átveszik a hulladék faanyagot a kitermelőktől. A szászrégeni bíróság döntése ellen fellebbezett az erdészeti őrség, ragaszkodva ahhoz, hogy a valós hiány az általuk megállapított 29.000 köbméter. Ennek adott helyet legutóbb a fellebbviteli bíróság. Még nem kapták meg az indoklást, így nem döntöttek a következő jogi lépésről. 

A jogtanácsos szerint jelenleg a pénzmosás megelőzéséről szóló 746/2020-as kormányrendelet szerint járnak el. Ahogy azt észlelik, hogy eltérés van a köbméterben mért és a gyárnál tonnában átvételre vitt szállítmány között, értesítik az erdészeti őrséget, amely újraméri, átszámítja a mennyiséget, és a továbbiakban ő indítana kivizsgálást a kitermelő cég ellen vagy sem. Ez már nem a cég dolga. Artemus Deac tudomása szerint nincs olyan jogszabály, amely hozzávetőleges pontossággal (sz.m.: a fa állagára vonatkozó, korábban említett tényezők figyelembe vételével) leszögezné az átszámítási együtthatókat. 

A replika jogán 

A replika jogán a Kastamonu Románia Rt. sajtóosztálya a témát felvető sajtóhoz és szerkesztőségünkbe is eljuttatta hivatalos álláspontját. Ennek rövidített változata szerint (sz. m.: néhány kérdésre a jogtanácsostól választ kaptunk) 2013-ban a brassói erdészeti őrség ellenőrzése nyomán megállapította, hogy a Kastamonu Románia Rt. „29.000 köbméter fát vásárolt származási okiratok nélkül”. Ez nem igaz, hiszen a cég szerződések és hivatalos dokumentumok alapján (fuvarlevél, számla) vásárolja a faanyagot engedélyezett kitermelőktől. A replikában is megerősítették, hogy a vágtereken köbméterben mért faanyagot tonnában veszik át, a mennyiséget átlagegyüttható (coeficienţii medii de transformare) alapján számítják át, mivel nincs erre vonatkozó, megfelelően szabályzott eljárás, metodológia, így a cég szándékában sem volt csalni (nu a existat nicio intenţie de fraudă). Ennek alapján óvta meg a cég az erdészeti őrség döntését, és ragaszkodik ahhoz, hogy a hiány a szakemberek által megállapított 7928 köbméter volt, nem 29.000. 

A kecske és káposzta esete?

Bár indoklás hiányában nehéz véleményt mondani, az az érzésem támadt, hogy a végkifejlet a sokat idézett szólásmondás szerinti megoldás felé terelődik, miszerint „a kecske is jóllakjon, és a káposzta is maradjon”. A cég elismeri, a köbméterenként rönkszállító autókba rakott fát – bármennyire is jó a szándék – NEM lehet pontosan átszámítani tonnává, és így mindig lesz különbség. Szakmailag is elfogadhatóak az érvek, hiszen a hulladék fa köbméterét nehezen lehet megállapítani tonnában, illetve újra kellene mérni mindazt, ami szállítás után maradt, ugyanis a cég képviselői szerint a volumen a szállításkor csökken. Amennyiben az esetek többségében az átszámítási együtthatót a cég(ek) és a leszállító közötti szerződésben közös megegyezés alapján állapítják meg, akkor szükséges lenne valamiféle jogszabály (miniszteri rendelet, kormányhatározat, törvénymódosítás), ami a szakmai érveket figyelembe véve rögzítené fafajtánként az átszámítási együtthatót, és akkor ennek alapján lehetne lejelenteni a köbméterben mért veszteséget az erdészeti őrségnek. Mert ismerve a romániai helyzetet, elég nehéz megállapítani, hogy miként tűnik el a famennyiség, még akkor is, ha a kitermeléstől a feldolgozásig mindenki szabályosan jár el. Az esetet jelző Adrian Giurgiu jelenleg az USR képviselője, talán ennek kapcsán kidolgozhat egy erre vonatkozó jogszabályt, ha valóban az a szándéka, hogy rendet teremtsen a „rengetegben”.