„A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élolény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel…”
Fotó: Vajda György
„A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élolény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.” (A vadászat alapelvei)
Ezt vallották többek között azok a vadászok is, akik a hét végén Szovátán részt vettek a harmadik székelyföldi vadásztalálkozón. A hagyományokhoz híven a rendezvény nem kezdődhetett mással, mint a vadászok védőszentjének, Szent Hubertusnak szánt misével. Egy kicsit a kereszténység előtti idők is felidéződtek, hiszen a képletes oltár előtt egy kilőtt (tudomásunk szerint elejtője Ballai Sándor volt birkózóbajnok, egy közismert őrző-védő cég tulajdonosa) szarvasbika-áldozatot is bemutattak. A misét a környékbeli katolikus községek plébánosai, Csíki Dénes (Köszvényes), Rózsa Gáspár (Deményháza), Köllő Gábor (Nyárádremete), Nagy László (Selye) celebrálták. A szertartásvezető Csíki Dénes többek között Szent Hubertus életéről beszélt, s arra az intelemre hívta fel a figyelmet, hogy a „vad is Isten teremtménye, adománya, ezért az embernek gondoznia, óvnia kell. Úgy bánj vele, hogy holnapra is maradjon” – mondta, majd hangsúlyozta: a vadász legfőbb törekvése az kell legyen, hogy a vadat őrizze meg!
A szentmisét követően a meghívottak szólaltak fel. Elsőként dr. Kelemen Atilla az elődökre emlékezett. Mint mondta, a legnagyobb vadász Teleki Sámuel volt, de tisztelettel és főhajtással említette Gyalui Istvánt, a vadász- és horgászegyesület néhai elnökét, Osváth Attila gyógyszerészt, aki, miután elvették vadászfegyverét, öngyilkos lett, Grosmann Brúnót, aki világkiállításon is díjnyertes trófeákkal büszkélkedhetett, a szovátaiak pedig büszkék lehetnek Bokor Jenőre, akinek a „szakvéleménye előtt még a kommunista párt elöljárói is elnémultak”. Aztán találóan felolvasta a vadászat tízparancsolatát, arra kérve társait, hogy minden alkalommal ezt tartsák szem előtt, amikor a puskát a vállukra veszik.
Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elismerte: sohasem vadászott, és a társaság tiszteletére öltötte magára a zöld egyenruhát. Beszédében az összefogásra utalt, hiszen enélkül nem tudták volna elérni azt, hogy a közbirtokossági erdőket kapják vissza a volt tulajdonosok, mi több, az idén módosult a vadászati törvény is, és végre a jogos tulajdonosok határozhatják meg, hogy kik vadászhatnak területeiken. Benedek Fülöp a magyarországi Országos Vadászati Védegylet nevében üdvözölte az erdélyi kollégákat, Verestóy Attila a vadásztársaság emberségéről, összetartásáról beszélt, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke 33 vadász és társaságaik képviselőjeként vállalta el azt, hogy jövőben a negyedik székelyföldi vadásztalálkozónak a házigazdái lesznek.
Végül Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a főszervező-házigazda Marosszéki Közbirtokosság elnöke, Káli Zoltán, a Szovátai Vadásztársaság vezetője és Benedek Fülöp elismerő okleveleket, érmeket és emléktárgyakat adott át azoknak, akik „hozzájárultak az évezredes vadászkultúra megőrzéséhez.” Elismerésben részesült: dr. Kelemen Atilla, Borbély László, Sárkány Árpád, Benedek Fülöp, Dimitrie Sturza herceg, Mártos István (az első vadásznapok házigazdája), Gábor László (a második házigazdája), Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita és Kovászna megyei tanácselnökök, a vadásztörvény módosításában játszott szerepéért Kelemen Márton korábbi miniszteri tanácsos, Nagy Dániel, Máthé Károly, Szabó Ilona.
Szekeres István a Magyar Vadászegyesület nevében Péter Ferencnek Nimród-érmet adott át, a Nimród-bronzkeresztet pedig Káli Zoltán főszervező vette át.
A hivatalos megnyitót kulturális műsor követte, fellépett a Maros Művészegyüttes és a Mezőhavas népi zenekar. Közben több vadásztársaság különböző, vadhúsból készült ínyencségeket készített, amelyeket szakavatott zsűri bírált el. Volt még koronk és sonkalövészet, vadászkutya-kiállítás, amelyet nagy szakértelemmel dr. Kelemen Atilla vezetett, az érdeklődők pedig terepjáró gépkocsikat szemlélhettek meg.
A rendezvény kiemelkedő érdekessége a vadászkiállítás volt, ahol a Kárpátokban élő vadak (medve, hiúz, farkas, siketfajd, őz, vaddisznó stb.) díjnyertes trófeáit láthatták a vendégek. Emellett volt még gyökérbútor-kiállítás, régifegyver-kiállítás, vadászati jeleneteket ábrázoló festészeti tárlat, aki pedig tehette, vadászfelszerelést, puskát, bicskát, vadászati emléktárgyakat vásárolhatott. Szombaton este igazi vadászbál zárta a rendezvényt. Aki lemaradt a szombati programról, vasárnap is megtekinthette a trófea- és az egyéb kiállításokat.
Dicséret a szervezőknek, akik igazán színvonalas rendezvénnyel fogadták mindazokat, akik a Bekecs alatti Iszulykán levő közbirtokossági székházhoz zarándokoltak a hétvégén.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
