ifj. BALÁZS PÉTERRE
„Vágytam maradni még szeretteim között,
A sors végül ellenem döntött.
Búcsúzni nem tudtam, ajkam nem engedett,
Amit mondani akartam, tudja, ki szeretett.”
Megállt a drága szív, mely élni vágyott,
pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott.
Nélküled üres és szomorú a házunk,
nem hisszük el, hogy téged hiába várunk.
Nem vársz már bennünket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
Mindig egy célod volt, a családért élni,
ezt a kegyetlen halál tudta csak széttépni.
De abban reménykedünk, hogy jó helyre mentél,
hisz te a jónál is jobbat érdemelnél.
Fájó szívvel emlékezünk augusztus 24-én a feledhetetlen gyermekre, testvérre, sógorra és nagybácsira, a mezőfeketei ifj. BALÁZS PÉTERRE halálának első évfordulóján. Emlékét szívükben hordozzák: bánatos édesanyja, két lánytestvére és azok családja. (10020-I)