Szász Károly személyisége, a marosvásárhelyi emlékek a Népújságban több, általam jegyzett írás témáját képezték. Síremlékének restaurálása a református temetőben id. Szász Károly dédunokájának, Szász György Csaba, Marosvásárhelyről Budapestre költözött matematikatanárnak és Szabó András marosvásárhelyi gépészmérnöknek köszönhető.
Szász Károly síremléke és három tisztelője: e sorok írója, Máthé Márta tanárnő és Szabó András mérnök, a restaurálás felügyelője
Szász Károly személyisége, a marosvásárhelyi emlékek a Népújságban több, általam jegyzett írás témáját képezték. Síremlékének restaurálása a református temetőben id. Szász Károly dédunokájának, Szász György Csaba, Marosvásárhelyről Budapestre költözött matematikatanárnak és Szabó András marosvásárhelyi gépészmérnöknek köszönhető. Mondhatjuk tehát, hogy sikerült egy 159 éves műemlék értékű síremléket restaurálni, és éppen a Bolyai Világtalálkozóra készült el. Sokszor leírtam, de még sokszor fogom hangoztatni, Marosvásárhelyen nem nyugszik Szász Károlynál nagyobb ’48-as személyiség: az első ’48-as Batthyány Lajos-féle kormánynak volt a tagja. A Református Kollégiumnak is megbecsült és kimagasló tanára volt, ha nagyon rövid időre is. Nem lehet rendezési relációt bevezetni a tudós-tanárok halmazába (ezt a matematikában úgy mondjuk, hogy a tudósok tevékenységének halmaza nem egy jól rendezett halmaz), ennek ellenére meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy a Bolyaiak után Szász Károlynak volt a legnagyobb hatása az erdélyi művelődésre!
Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök kihirdette minisztériumának, az első felelős magyar kormánynak a névsorát:
Batthyány Lajos elnök
Szemere Bertalan belügyek
Kossuth Lajos országos pénzügy
Deák Ferenc igazságszolgáltatás és kegyelem
Mészáros Lázár honvédelem
Klauzál Gábor földművelés, ipar és kereskedés
Széchenyi István közmunka és közlekedésügy
Eötvös József nevelés (majd az átnevezés miatt vallás és közoktatás) – lemondása után Szász Károly mint államtitkár vezette a minisztériumot 1849. május 2-ig.
Esterházy Pál a Felség személye körüli miniszter.
Jó 12 évvel ezelőtt magam is – talán kissé felelőtlenül – ítélkeztem id. Szász Károlyról1 azzal a kijelentésemmel, hogy Szász Károly is részt követelt Bolyai Jánostól a nem-euklideszi geometria megalkotásában, vagy hogy id. Szász Károly 1851–53 között, amíg rövid ideig a Református Kollégiumban tanított, nem kereste meg Bolyai Jánost. Miután részben áttanulmányozhattam a Szász Károly-féle kézirati hagyaték egy részét, sokkal óvatosabban és sokkal nagyobb empátiával kell beszéljek Szász Károlyról.
A következőkben megpróbálom ezt kifejteni. Szász Károly gróf Teleki Domokos útitársaként 1844 tavaszától őszig beutazta Németországot és Angliát. Elképzelhető, hogy Szász Károly ez útja során felkereste Gausst, és beszélhetett arról, hogy mind a két Bolyainak jó barátja, és hogy Bolyai Jánossal közösen gondolkoztak a párhuzamosok problémáján. De, és ezt egy írásomban igazoltam, Szász Károly nem jutott el egy teljesen új geometria megértéséhez és felfedezéséhez. Amikor még Bécsben 1820 körül Bolyai Jánossal ezen a problémakörön elmélkedtek, akkor azt hitték, a XI. axióma valóban bebizonyításra szoruló tétel. Szász Károly matematikai kézirataival és nyomtatásban meglévő műveivel igazolni lehet, hogy nem látta be a nem-euklideszi geometria létjogosultságát és lényegét!
Az a tény, hogy 1851–53 között Marosvásárhelyen nem látogatta meg Bolyai Jánost, azzal is magyarázható, hogy már egy sorstól megtört, agyvérzésen túljutott beteg ember volt, aki árnyéka csak a régi Szász Károlynak.
Felmerült az a gondolat is, hogy Bolyai János azért sem lett az akkori Tudós Társaság tagja, mert a nagy hatalmú Szász família ebben Bolyai János jelölését megakadályozta.
De ez így nem fedi a történelmi valóságot. Először is akkor, 1832–1860 között a Szász família még nem bírt jelentős befolyással. Id. Szász Károly is – forradalmi tevékenysége miatt – a Bach-korszak megvetett és üldözött személye volt. Az csak véletlen szerencse, hogy elkerülte a kivégzést!
Másodsorban, és ez a lényeg, a Tudós Társaság jegyzőkönyvei megtalálhatók az MTA Könyvtár Kézirattárában, és onnan tényszerűen bizonyítani lehet, hogy a Tudós Társaságban szó sem esett Bolyai János jelöléséről, de pláne nem jutott akkor szóhoz a Szász család egyetlen tagja sem. Id. Szász Károly a Tudós Társaság jogi osztálynak 1833-tól levelező, majd 1834-től rendes tagja volt, a fia, a későbbi püspök akkor még diák volt Nagyenyeden. De egyáltalán föl sem merült Bolyai János neve az Akadémián. Mikor báró Eötvös József 1869-ben levelet kapott Boncompagni hercegtől, a római akadémia matematikaosztályának elnökétől, Olaszországból, amelyben Bolyai János után érdeklődik, akkor már id. Szász Károly és Bolyai János halott volt. Tehát id. Szász Károlynak, de a később (1875-től) valóban nagy hatalmú Szász famíliának semmi de semmi köze nem volt ahhoz, hogy Bolyai János nem lett a Tudós Társaság tagja.
Ha valakinek 1832–1860 között módjában állt volna megakadályozni Bolyai János Tudós Társaság-beli tagságát, az Brassai Sámuel lett volna. Brassait ugyanis valóban nagyon korán beválasztották a Tudós Társaság III. vagyis a Matematikai Osztályába, mivel matematikát oktatott a kolozsvári Unitárius Kollégiumban magyar nyelven. Későbben pedig, 1872-ben, éppen 140 éve kinevezték az elemi matematika (elemi mennyiségtan) professzorának. Tény, hogy Brassai minden tudományban igen kiváló volt, a matematikát kivéve. Ebben volt a leggyengébb, ugyanis autodidakta módon tanulta meg a matematikát. Tehát nemhogy doktorátusa nem volt, de még egyetemet sem végzett! Ezt eleinte tolerálta a tudományos világ, de később, mikor már megjelentek a külföldön egyetemet járt és doktorált, nemzetközi publikációval rendelkező matematikusok, akkor már kínossá vált, hogy Brassai Sámuel az MTA III. osztályának a tagja, és akkor áthelyezték a filozófiaosztályba. Erre Brassai nagyon megsértődött, és adott egy bizonyítást a párhuzamosok problémájára. Vagyis „bebizonyította a XI. axiómát”, amikor már a világ elismerte a nem-euklideszi geometria létét, vagyis, hogy a XI. axióma nem bizonyítható, mert az valóban alapigazság és nem tétel! És Brassainak ezt a bizonyítását az MTA Értesítője 1897-ben közölte is (ami sajnos még annál is szégyenletesebb, mint hogy Bolyai Jánost nem választották be a Tudós Társaság tagjai közé). Ugyanis ez egy olyan dolog, mintha az MTA közölné az aranycsinálás receptjét, vagy az örökmozgó felfedezését.
De a lényeg az, hogy Brassai Sámuel sem akadályozta meg Bolyai János Tudós Társaság-beli tagságát, egyszerűen azért nem, mert senki sem jelölte Bolyai Jánost arra a tisztségre.
Térjünk vissza id. Szász Károlyra. Talán ellene folyt az első koncepciós per, amikor is Nagyenyeden megfosztották a jogi katedrájától és áthelyezték a matematikai tanszékre. Erre talán még egy későbbi írásomban vissza fogok térni. Tény, hogy mind a két Bolyainak közeli barátja volt, mert szellemi kapacitásban a Bolyaiak egyenrangú vitapartnere volt. Például nem is olyan rég találtam a Bolyai-kéziratok között egy Szász Károly-féle feljegyzést, amelyet kicsit pontosítva egy szép Szász Károly-féle matematikai tételként lehet használni.
A sors igazságossága, hogy ma id. Szász Károly matematikai kézirati hagyatékát az MTA Könyvtár Kézirattára a Bolyai-gyűjteményben őrzi. Tehát aki meg akarja írni a matematikus Szász Károly monográfiáját, az Budapesten az MTA KK Bolyai-gyűjteményben keresse.
IRODALOM
Szász Károly. Bevezető tanulmányt írt, a szövegeket kiválogatta és jegyzetekkel ellátta: Kiss Géza és Turnowski Sándor, Állami Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bukarest, 1955.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
