Holnap felelősségvállalás

• 2013-04-15 15:26:02

• Mózes Edith

Holnap, április 17-én készül felelősséget vállalni a kormány a múlt héten véglegesített, a kommunizmus idején államosított ingatlanokról szóló törvénytervezetért.

Holnap, április 17-én készül felelősséget vállalni a kormány a múlt héten véglegesített, a kommunizmus idején államosított ingatlanokról szóló törvénytervezetért. A dokumentum értelmében a kormány az elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását részesíti előnyben, ám ha ez nem lehetséges, a jelenlegi piaci értéken állapítják meg az ingatlanért vagy földterületért járó kárpótlás értékét, majd pontrendszer formájában, árverés útján fizetnének kárpótlást a vissza nem adható javakért.

A kormány által javasolt eljárás szerint az állam hétéves futamidő alatt törlesztené a megítélt kárpótlást a volt tulajdonosoknak vagy örökösöknek, ugyanakkor 85 százalékos adóval sújtaná azokat az ingatlanüzéreket, akik áron alul megvásárolták az állammal pereskedő örökösök tulajdonjogát.

A romániai katolikus püspökkari konferencia nyílt levélben kérte Victor Ponta miniszterelnököt, halassza el a törvényjavaslat parlamenti benyújtását. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az ország valamennyi római, illetve görög katolikus püspökségét tömörítő püspöki karon keresztül készül benyújtani módosító javaslatait. Az Erdélyi Református Egyházkerület szerint elfogadhatatlan a kormány által javasolt újabb 25 éves türelmi idő, amit a bérlőknek kell nyújtaniuk abban az esetben, ha ingatlanjaikban iskolát, kórházat vagy kultúrotthont működtetnek. Elfogadhatatlannak tartja a kárpótlási pontrendszeres kritériumot is, amely veszélyes precedenst teremthet, mivel az újonnan felálló restitúciós bizottságok felülvizsgálhatják az eddigi testület döntéseit, és elrendelhetik az ingatlanok újraállamosítását. Az unitárius egyház egyelőre nem kíván más lépést tenni, a többi romániai magyar történelmi egyházzal közösen aláírt beadvány mellett nem kíván módosító javaslatot benyújtani.

Markó Attila képviselő szerint az a legnagyobb probléma ezzel a törvénytervezettel, hogy a pontrendszer átláthatatlan és rendkívül bonyolult. Korábban az MTI-nek nyilatkozva mondta el, hogy a szövetség már egy hónapja beterjesztette a saját tervezetét, de a kormány az RMDSZ egyetlen javaslatát sem vette figyelembe. Ugyanakkor rámutatott, fontos lenne a törvénybe azt is beiktatni, hogy a restitúciós bizottság havi rendszerességgel ülésezzen és tisztázza a felmerülő problémákat.

Az RMDSZ álláspontja nem változott

Márton Árpád képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője hétfőn reggel, még a frakcióbeli egyeztetések előtt nyilatkozott a Népújságnak. Mint mondta, a törvény sorsától függetlenül az RMDSZ álláspontja (azaz a restitutio in integrum) nem változott.

– Összességében annyit mondhatok, nemhogy egyértelművé tette volna, leegyszerűsítette és felgyorsította volna a természetbeni visszaszolgáltatást, hanem összekuszálta, elnyújtotta és számos olyan rendelkezés is van benne, ami finoman mondva az alkotmányosság határát, a tulajdonhoz való jog határát súrolja.

A tervezethez az RMDSZ módosító javaslatokat fog benyújtani, ma (hétfőn) véglegesítjük, több kollégának jöttek be javaslatai, elképzelhető, hogy ezeket sikerül egyetlen, az egész szervezet által benyújtott javaslatként összefoglalni, de az is elképzelhető, hogy még egy-két képviselő kolléga alternatív változatot nyújt be.

A képviselő szerint ezek a javaslatok többségükben azokat a gondokat próbálják megoldani, amelyek egyrészt megakasztják a természetben való visszaszolgáltatást, másrészt próbálják megtartani, ami jó. – Legalább ami működik, azt ne rontsuk el, másrészt pedig megpróbáljuk serkenteni a természetbeni visszaszolgáltatást, és az indokolatlanul hosszúra nyújtott időt és eljárást próbáljuk leegyszerűsíteni, illetve lerövidíteni. A délelőtt folyamán ezek az egyeztetések meg fognak történni, benyújtjuk a javaslatunkat, és annak függvényében, hogy a kormány mit fogad vagy utasít el a benyújtott javaslatokból, alakul a mi szerdai viszonyulásunk is.

– Mi történik, ha változatlanul kerül elfogadásra?

– Ha változatlan, tehát lényegében számunkra elfogadhatatlan marad ez a törvény, és lesz egy általunk is elfogadhatónak tartott indoklású bizalmatlansági indítvány, akkor azt akár aláírhatjuk, és elég nagy valószínűséggel szavazatainkkal támogatni fogjuk. Ez természetesen elvileg oda vezethet, hogy bukik a kormány, és bukik akkor a törvény is, ami persze a kétharmados többséggel nem valószínű, de akkor nyilvánvalóan marad a kormány, és marad a törvény ebben a formában.

– És akkor?

– Ebben az esetben még megvan az alkotmánybírósági óvás lehetősége. Jó lenne ezzel a lehetőséggel élni, legalább az alkotmányellenes cikkelyeket valami módon kivenni a törvényből. Meglátjuk, hogy mi lesz az eredmény. Egy biztos: az RMDSZ álláspontja, azaz a restitutio in integrum az elmúlt években nem változott.

***

A kommunizmus idején 2140 ingatlant koboztak el az erdélyi magyar történelmi egyházaktól. A négy felekezettől – római katolikus, református, evangélikus és unitárius – jogtalanul kisajátított épületek visszaszolgáltatása nélkül az egyházak képtelenek ellátni azt a hitéleti tevékenységet, amelyet évszázadok óta felvállaltak az erdélyi magyarság megmaradása és gyarapodása érdekében. Bár az 1989-es forradalom óta több román kormány is ígéretet tett a probléma rendezésére kormányrendeletek és törvény útján, a tényleges visszaszolgáltatás és birtokbavétel ügyét máig sem sikerült megnyugtatóan rendezni.