2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Februári évfordulók, 2015

Februári évfordulók, 2015

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

LUKÁCSY SÁNDOR (Arad, 1835. febr. 15 – Bp., 1907. nov. 10.): színműíró. 1851-ben Kolozsvárott beállt színésznek. Ettől fogva különböző vidéki színházaknál színész és rendező. 1876-ban a Népszínház főrendezője, 1903-ban a Király Színház, majd a Magyar Színház gazdasági főnöke, végül az Otthon írói kör intézője. Színműírói pályáját az 1860-as években kezdte meg; kb. 40 népszínművét, operettjét, vígjátékát stb. játszották. Legnagyobb sikerét A veres hajú c. népszínművel (bem. Népszínház, 1877, megjelent: Bp., 1883) aratta. Irod.: Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár, 1897); Naményi Lajos: A váradi színészet története (Nagyvárad, 1898).

PATAKI SÁMUEL (Kolozsvár, 1765. febr. 16 – Kolozsvár, 1824, ápr. 2.): Erdély főorvosa. ~ Dániel apja. Orvosi tanulmányait Göttingenben, Bécsben és Pesten végezte. 1794-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Kolozsvárt ő alkalmazta először a himlőoltást. 1806-ban a főkormányszék egészségügyi tanácsosa és országos főorvosa lett. Kiemelkedő szerepe volt az 1814-ben Erdélyben dühöngő kolerajárvány leküzdésében. M. Descriptio physicochemica aquarum mineralium Transsylvaniae… (Pestini, 1820).

BOCZOR JÓZSEF, WOLFF FERENC (Batiz, 1905 – Párizs, 1944. febr. 21.): a francia ellenállás mártírja, vegyészmérnök. Erdélyből, ahol részt vett a munkásmozgalomban, 1937-ben kiment Spanyolo.-ba, hogy harcoljon a Nemzetközi Brigádban. A köztársaság vérbefojtása után Franciao.-ban internálták, majd 1941-ben Afrikába akarták deportálni, de megszökött s visszatért Franciao.-ba. A francia ellenállási mozgalomban a m. és a román csoportot vezette. Wehrmacht- és SS-szerelvényeket röpítettek levegőbe. 1943. nov.-ben a németek elfogták Elek Tamással és Békés Glass Imrével együtt, és kivégezték.

RÁKÓCZI FERENC, I. (Gyulafehérvár, 1645. febr. 24 – Makovica, 1676. júl. 8.): erdélyi fejedelem, II. ~ György és Báthori Zsófia fia. Az erdélyi országgyűlés még apja életében, 1652-ben fejedelemmé választotta, de 1660-ban apja életével együtt trónját is elvesztette. Mo.-i birtokaira vonult vissza, anyja befolyására katolizált, 1666-ban feleségül vette Zrínyi Ilonát, s ezen a réven bekapcsolódott a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvésbe. Elvállalta a felkelés fővezérségét. 1670-ben fegyverbe hívta a felvidéki nemességet, de Zrínyi Péter elfogatásának hírére letette a fegyvert és kegyelmet kért, amit anyja ellenreformációs érdemeiért 300 ezer Ft váltságdíj lefizetése ellenében meg is kapott. 1664-ben grófi címet kapott. Irod. Kárpáthy-Kravjánszky Mór: I. R. F. katholizálásának politikai vonatkozásai (Bp., 1940).

(Folytatjuk)

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató