2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Augusztusi évfordulók, 2014

Augusztusi évfordulók, 2014

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

Sulica Szilárd (Brassó, 1884. aug. 18. – ? . 1945): irodalomtörténész, romanista, egyetemi tanár. A bp.-i egyetemen végezte tanulmányait mint az Eötvös-kollégium tagja, 1906-ban tanári oklevelet nyert. 1907-től az MNM-ben teljesített szolgálatot, ahol ig.-őr és a levéltári osztály ig.-ja lett. A bp.-i tudományegyetemen h. tanárként működött. 1934-től a szegedi egyetemen a román filológia előadója, 1938-ban a román nyelv és irodalom tárgykörből magántanári képesítést nyert. 1936-tól a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója, 1940–44-ben a kolozsvári egyetemen a román nyelv és irodalom ny. r. tanára. A magyar és román irodalmi kapcsolatok vizsgálatával foglalkozott. F. műve: A magyar irodalom és művelődés hatása a román irodalom és művelődés fejlődésére (Szeged, 1937).

Wesselényi István, báró (Gerend, 1674. aug. 21 – Kolozsvár, 1734. ápr. 27.): erdélyi nagybirtokos, a Habsburgok feltétlen híve, ~ Pál fia. 1699-től Közép-Szolnok vm. főispánja. 1704. aug.-ban a kuruc hadak elől Rabutin oltalma alá Szebenbe menekült, s 1708-ig itt tartózkodott. Jutalmul 1710–13-ban az Erdély ügyeit ideiglenesen kormányzó 16 tagú deputáció elnöke, 1711-től 1715-ig Kolozs vm. főispánja, 1715-ben az országgyűlés és az Erdélyi Tábla elnöke (statuum praesidens). 1731-ben ideiglenes megbízatással főkormányszéki elnök. 1733. febr. 16-án a szebeni országgyűlés első helyen jelölte a gubernátori székre, kineveztetését azonban nem érte meg. 1703–08 közt vezetett részletes naplója Erdély történetének fontos forrása.

Teleki Mihály, gróf (Nagyvárad, 1634 – Zernyest, 1690. aug. 21.): erdélyi kancellár, az 1685-ben grófi rangra emelt család vagyonának megalapozója. Birtokos nemes család sarja, a fejedelmi udvarban nevelkedett. 1657-ben testőrkapitányként részt vett a lengyelországi hadjáratban, ahonnan II. Rákóczi György kíséretében tért haza. Mindvégig kitartott Rákóczi oldalán, majd Kemény Jánoshoz csatlakozott. 1661-ben Kemény a császárral való szövetség ügyében őt küldte Montecuccolihoz és Bécsbe, az udvarhoz. 1662-ben részt vett a nagyszőllősi csatában, amiért fő- és jószágvesztésre ítélték, de Apafi hűségére térvén, kegyelmet kapott, sőt rokona, a fejedelemasszony közbenjárására kinevezték kővári kapitánnyá. 1663-ban országos postamester, fejedelmi tanácsúr. A vasvári béke (1664) után az országgyűlés őt küldte Rottal János császári megbízotthoz, hogy tiltakozzék a béke sérelmes pontjai ellen. Később Wesselényi Ferenc nádorral is tárgyalt, aki szerette volna Erdélyt az általa szervezett összeesküvésbe bevonni. Az összeesküvés felfedezését követően az Erdélybe menekült bujdosók megsegítését követelte, s ennek érdekében tárgyalásokat kezdett XIV. Lajos francia királlyal is. 1672-ben a bujdosók fővezérükké választották, első hadi próbálkozása azonban Szatmárnál szerencsétlenül végződött. Közben politikájának belső ellenzékét Bánffy Dénes kivégeztetése (1674), majd Béldi Pálnak az isztambuli Héttoronyba való elzáratása elnémította. 1678-ban Apafi kinevezte a bujdosók fővezérévé, Eperjes sikertelen ostroma után azonban visszavonult, s a bujdosók Thökölyt választották vezérükké. Ettől kezdve a bujdosókkal való viszonya egyre romlott. Míg Thököly a szultánnal kötött szövetséget, Teleki, felismerve az erőviszonyokat, I. Lipót császárral kezdett alkudozni. 1685-ben titkos megállapodást kötött, amelyben kötelezte magát, hogy Erdélyt császári fennhatóság alá adja, a császár viszont elismerte a fejedelemség belső önállóságát. Buda visszafoglalása után azonban, 1687-ben a császári hadak megszállták Erdélyt, majd Caraffa tábornok hódoltatta a fejedelemséget. Teleki tárgyalásai az ország önkormányzatának megóvására a lényeget tekintve eredménytelenek voltak. Apafi halála után, 1690-ben a török Thökölyt haddal küldte a fejedelemség visszafoglalására. Teleki, az erdélyi mezei hadak főgenerálisa a zernyesti csatában elesett. Utódaira óriási birtokokat hagyományozott. M.: Teleki Mihály levelezése (I-VIII. Sajtó alá rendezte Gergely Sámuel, Bp., 1905–26).

Gaál Alajos (Ditró, 1889. aug. 21 – Bp., 1967. nov. 30.): szerkesztő, közíró. A székelyudvarhelyi római katolikus főgimnáziumban érettségizett, orvosi diplomát a kolozsvári egyetemen szerzett. 1918-tól Gyergyóalfaluban járási, 1924-től Gyergyószentmiklóson körorvos, 1925–1930 között a Székely Szó c. politikai hetilap szerkesztője. Önállóan megjelent Jegyzetek Gyergyó gazdasági csődjéhez c. tanulmányában feltárta a gyergyói székelység elszegényedésének okait. Novelláit, alkalmi színdarabjait a Keleti Újság, Erdélyi Szemle, Független Újság, Pásztortűz közölte. Dávid Istvánnal közösen szerzett Székely guzsalyos c. daljátékát 1935-ben mutatta be a kolozsvári Magyar Színház.

(Folytatjuk)

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató