Híres erdélyi magyarok
2013-04-12 11:55:58
- Kuti Márta
Áprilisi évfordulók
Áprilisi évfordulók
8. POLIK DEZSŐ (Alvinc, 1873. ápr. 9 – Bp., 1925. júl. 11.): filmoperatőr, a magyar film egyik úttörője. Az 1900-as évek elejétől 1912-ig a párizsi Pathé filmgyárnál dolgozott. 1913-ban forgatta első Mo.-on készült filmjét Erdélyben (Sárga csikó ). Ezután Janovics Jenő kolozsvári műtermében dolgozott, majd Bp.-en az Uher és Corvin Filmgyár filmjeit fényképezte, a Radius gyár laboratóriumát vezette.
9. GÖRGÉNYI DÁNIEL (Szászrégen, 1898. ápr. 9 – Bp., 1978. febr. 18.): gépészmérnök, honvéd vezérőrnagy. Marosvásárhelyen érettségizett (1915). Az I. világháború kitörése után édesanyjával Ceglédre költözött, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alkalmazottja lett. 1917 őszén besorozták; 1918–19-ben a székely hadosztályban harcolt. 1920 nyarán Bécsen át Bp.-re utazott, belépett a nemzeti hadseregbe. Egyéves utász-átképzés után a bp.-i műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett (1928), majd 1928–30-ban tényleges tiszti tanfolyamot végzett. 1934-től a Honvédelmi Minisztériumban főelőadó, 1937 őszétől Szombathelyen a III. hadtestparancsnokság századosa. A frontra vitték (1942), a harcok során megmaradt zászlóaljtársaival együtt átállt a szovjet csapatokhoz (1943. jan.). Krasznogorszkban antifasiszta iskolát végzett, frontagitátorként tevékenykedett (1944. márc.-júl.). Frontkatonaként tért haza 1945. febr.-ban. Debrecenbe vezényelték, ahol a németek ellen szervezett 1. és 6. hadosztály felállításában segédkezett; zászlóaljparancsnokként részt vett Ausztria felszabadításában. 1946–52-ben a Honvédelmi Minisztériumban osztályvezető. 1948-tól vezérőrnagy. Nyugdíjazásáig a Központi Műszaki Anyagraktár parancsnoka. Signum laudis. Egy katona emlékiratai (visszaemlékezések, Bp., 1968) c. műve jelent meg.
10. GYÖRGY ERNŐ (Nagyvárad, 1888. ápr. 13 – Bp., 1977. okt. 14.): jogász, szakíró, az állam- és jogtudományok doktora (1968). Jogi tanulmányait a nagyváradi jogakadémián és a kolozsvári tudományegyetemen végezte. Bp.-en lesz ügyvédjelölt, 1912-től Nagyváradon ügyvéd, az I. világháborúban katona (1914–18) volt. A Tanácsköztársaság idején a Közellátási Népbiztosságnál működött. Szervezője (1948), majd első elnöke volt a Közületi Egyeztető Bizottságnak (később döntőbizottság). 1950-től bp.-i felsőbírósági (volt ítélőtábla) tanácselnök, 1951-től legfelsőbb bírósági bíró. 1953-tól 1957-ig, nyugállományba vonulásáig jogtanácsos. A Magyar Jogász Szövetség nemzetközi jogi osztályának vezetőségi tagja volt. Szakirodalmi munkásságában a hitel biztosítékainak, 1945 után a külkereskedelmi szerződések, a gazdasági verseny új jogi szabályozásának kérdéseivel foglalkozott. Fontosabb művei: Adózás. Az egyéni cégek és a részvénytársaságok adói (Bodroghy Józseffel, Bp., 1921); Neue Wege des Insolvenzrechtes (Wien, 1930); A válságjog kialakulása (Bp., 1933); A hitel biztosítékai. Kezesség, zálogjog ingó dolgon, biztosítás, engedmény (Bp., 1942); A gazdaságjog szerkezeti változásai (Bp., 1948); Kereskedelmi társasági jog (Bp., 1969); A gazdasági verseny külkereskedelmi vonatkozásai (Bp., 1973); A gazdasági verseny jogi kérdései (Bp., 1976). –
11. VISKI KÁROLY (Torda, 1883. ápr. 14 – Bp., 1945. szept. 5.): etnográfus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1945). 1908-tól Tordán, Nagyszalontán, Székelyudvarhelyen és Bp.-en volt gimnáziumi tanár, 1919-től az MNM néprajzi osztályára került, 1922-től múzeumőr. 1940-ben a kolozsvári egyetemen kinevezték a néprajz tanárává, 1941-től Bp.-en tanított haláláig. Több jelentős néprajzi, főleg népművészeti és nyelvtudományi tanulmányt tett közzé. Hosszabb ideig a Néprajzi Intézet igazgatója (1941–45) és a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének vezetője volt. Györffy Istvánnal és Bátky Zsigmonddal együtt szerkesztette (és több fejezetét írta) A magyarság néprajza c. négykötetes gyűjteményt. – A tordai nyelvjárás (Bp., 1906); Székely hímzések (Bp., 1924): Székely szőnyegek (Bp., 1928); Tiszafüredi cserépedények (Bp., 1932); Hungarian peasant customs (Bp., 1932); Hungarian dances (Bp., 1937); Etnikai csoportok, vidékek (Bp., 1938) c. művei a legjelentősebbek.
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.
