Híres erdélyi magyarok
2014-02-28 13:17:00
- Kuti Márta
Márciusi évfordulók, 2014
Márciusi évfordulók, 2014
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Sámuel Aladár (Nagyenyed, 1869. márc. 1 – Balavásár, 1926. febr. 27.): ref. pap, történetíró. Nagyenyeden tanult. 1892-től segédlelkész Kiskenden, 1896-tól lelkész Nyárádselyén, 1901-től haláláig Balavásáron. Sok történeti, irodalomtörténeti tanulmányt közölt a Fővárosi Lapokban, az Erdélyi Protestáns Közlönyben, a Református Szemlében. Bod Péterről írt pozitivista monográfiája ma is jól használható. F. m. Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei (Bp., 1899); Egy kép a múltból (Bp., 1904); A vallásoktatás (Kolozsvár, 190). – Irod. Tavaszy Sándor: S. A. (Református Szle, 1926.)
Flóra Jenő (Kolozsvár, 1914. márc. 1 – Kolozsvár, 1982. okt. 28.): romániai magyar színész. A pályát Aradon kezdte mint sztepptáncos, majd vándortársulatokkal lépett föl bonviván és naturburs szerepkörben. 1937-től szülővárosában a Thália, a Nemzeti, végül nyugdíjazásáig (1968) az Áll. Magyar Színház jellemszínésze. Sokoldalú művész volt, minden műfajban és szerepkörben sikert aratott. F. sz. Bárend (Heijermans: Remény); Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Pierre (Tolsztoj-Piscator: Háború és béke). – Irod. Marton Lili: F. J. (Színjátszó személyek, Bukarest, 1982.); Marosi Péter: Mercutio halálára (Utunk, 1982. nov. 5.).
Gámán Zsigmond (Kolozsvár, 1829. márc. 2. – 1887 után ?): közgazdasági író. Iskoláit Kolozsvárott végezte. 1849-ben beállt a honvéd hadseregbe. A zsibói fegyverletétel után besorozták az osztrák hadseregbe. Rövid idő múlva leszerelték, hazatért Kolozsvárra, ahol az abban az időben alakult kereskedelmi és iparkamara titkárává választották (1855). 1857-ben a Kamara megbízásából megrendezte az első erdélyi iparkiállítást Kolozsvárott. Az Erdélyi Vasút egyik szószólója volt. Cikkeit az erdélyi napilapok és folyóiratok közölték. Szerkesztője volt a kolozsvári Heti Lapnak és a Hivatalos Értesítőnek. 1863-ban megindította és szerkesztette az Erdélyi Posta, majd az Unió c. politikai és közgazdasági lapot. Németből és franciából több színdarabot fordított magyarra. Fő műve: Helység-névtár (Kolozsvár, 1861)
(Folytatjuk)
