Híres erdélyi magyarok
2014-02-21 14:48:58
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Februári évfordulók, 2014
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
KÁNTORNÉ. KÁNTOR GERZSONNÉ; ENGELHARDT ANNA (Nagyszeben, 1791 – Marosvásárhely, 1854. febr. 28.): színésznő. Szegény erdélyi szász családból származott. Cselédnek állott a német színtársulat operai rendezőjéhez. Láng Ádám János magyar színész tanította meg magyarul írni, olvasni és szavalni. 1809-ben férjhez ment Kántor Gerzsonhoz. 1810-ben Pesten színpadra lépett. Ezt követően felváltva Debrecenben, Pesten és Székesfehérváron (1818–25) játszott. 1819-ben a pesti német színházban vendégszerepelt. Az 1825-i országgyűlés alkalmával a székesfehérvári társulattal Pozsonyban lépett fel, 1828-ban a Kassai Dal- és Színjátszó Társulathoz szerződött. 1833-ban a kassai társulat Pály Elek és Megyeri Károly vezetése alatt álló töredékével Budára jött, s a Várszínházban játszott a társaság feloszlásáig. Ezután Nagyváradon vendégszerepelt, 1837-ben félreértések és nézeteltérések sorozata következtében kimaradt a Pesti Magyar Színház (később Nemzeti Színház) tagjainak sorából. 1838-tól Debrecenben, majd erdélyi színtársulatoknál játszott. 1843-ban Tordára szerződött. 1845-ben visszavonult a színpadtól. Előbb színházi jegyárus, majd házmesternő, végül szakácsnő lett, míg Rhédey Lajos gróf pártfogásába nem vette. Élete utolsó éveiben Lázár József gróf családjánál talált menedéket. Marosvásárhelyen, a katolikus temetőben nyugszik. Jeltelen sírjára Prielle Kornélia emeltetett síremléket. Az első magyar tragika. Egyénisége Jászai Mariéval rokon. Elsőnek alakította Kisfaludy Károly történeti darabjainak hősnőit, s ő volt a Bánk bán első Gertrudisa az 1833. febr. 15-i kassai bemutatón. Virágkora a budai korszakra esik, ahol a Bánk bánt az ő jutalomjátékául adták elő. A Shakespeare-műsor egyik fő támasza. Főbb szerepei: címszerep (Grillparzer: Sappho, Médea); címszerep (Kisfaludy Károly: Ilka, Széchy Mária); Gertrud (Shakespeare: Hamlet); címszerep (Lady Macbeth). – M. K. levelei (Kiadta Barna József, Makó, 1932).
SZENDREY ZSIGMOND (Szatmárnémeti, 1879. febr. 28 – Balatonfenyves, 1943. máj. 28.): etnográfus. ~ Ákos apja. 1903-ban magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Gimnáziumi tanár volt Pécsett, Gyöngyösön, Bártfán, Makón, 1912–18 között Nagyszalontán és Bp.-en. Zürjén nyelvészeti dolgozatok után Nagyszalontán kapcsolódott be a néprajzi kutatásokba, hat éven át vezette a Folklore Fellows helyi gyűjtését. Főleg a magyar néphit és szokásanyag, valamint a mondák körében végzett jelentős kutatásokat. Kéziratban maradt munkája (fiával, ~ Ákossal együtt) a Magyar néphit és népszokás lexikon. Fontosabb művei: Katonanóták a fogságból (Bp., 1923); Nagyszalontai gyűjtés (Szerk. Magy. Néprajzi Gyűjt. Bp., 1924); Oktató és alkalmi hagyományok (Bp., 1935); Jeles napok (Bp., 1937): A magyar népszokások ősi elemei (Bp., 1940).
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.
(Folytatjuk)
