2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Decemberi évfordulók, 2015
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. 
Döbrentei Gábor (Somlószőllős, 1785. dec. 1 – Buda, 1851. márc. 28.): író, fordító, szerkesztő, az MTA r. tagja (1830). Pápán és Sopronban végezte iskoláit (1805), könyvtárosa és titkára volt a soproni líceum neves önképzőkörének. A wittenbergi és a lipcsei egy.-en tanult. Hazatérve gr. Gyulay Lajos nevelője lett Erdélyben, s 1817–19-ben együtt végezték jogi tanulmányaikat Marosvásárhelyen. 1814-től 1818-ig Kolozsváron az Erdélyi Magyar Museum c. folyóiratot szerk., amelynek 1818-i pályázatára írta Katona József Bánk bánját. 1819-ben az Erdélyi Magyar Tudós Társ. titkára lett Marosvásárhelyt. 1820-tól 1823-ig Pesten, 1823–24-ben Bécsben élt, hazatérve a budai kerület tartományi másodalbiztosává, 1841-ben kerületi főbiztossá, 1844-ben kir. tanácsossá nevezték ki. Az 1825-i ogy.-en Pozsonyban megismerkedett Széchenyi Istvánnal. 1828-ban az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság tagja és jegyzője, 1831-től 1836-ig az MTA első titkára volt. Ebben az időben szembekerült az Aurora-körrel, majd a reformeszmék híveivel. Része volt az ún. Conversations exikoni pörben. Szerk. a Magyar Tudós Társ. Évkönyveit (1833 és 1835), a Régi Magyar Nyelvemlékek 4 kötetét (1838, 1840, 1842, 1846). 1830-ban főmunkatársa és irányítója a Wigand-féle Közhasznú Esméretek Tára c. lexikonnak, 1833-tól 1835-ig a budai Várszínházban működő együttes ig.-ja. 1842-ben kiadta Berzsenyi Dániel összes műveit. Egyike volt a m. ifjúsági irodalom megteremtőinek (Pali és Minka olvasni tanul, Pest, 1829, és a Kis Gyula könyve, Pest, 1829). Nagy műveltségű, de csekély tehetségű író volt. Széles körű irodalmi és közéleti tevékenységet folytatott, irodalompolitikájában döntő szerep jutott főúri összeköttetéseinek. – F. m. D. G. külföldi színjátékai (fordítások, I–II., Bécs, 1821–22); Charaktert festő s elmés mulatságos anekdoták (Pest, 1827); Shakespeare remekei (Shakespeare-fordítások, Pest, 1830); Huszárdalok (Buda, 1847). – Irod. Bodor Aladár: D. G. erdélyi szereplése (Bp., 190); Jancsó Elemér: D. G. élete és munkássága (Kolozsvár, 1944). – Szi. Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Virág Benedek versei.
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató