2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Augusztusi évfordulók, 2015

Augusztusi évfordulók, 2015
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. 
Bányai Elemér (Szamosújvár, 1875. aug. 21 – Oblasce, 1915. ápr. 2.): újságíró, író. Kolozsvárott szerzett bölcsészdoktorátust 1900-ban. 1905-ig Kolozsvárott az Ujság, a Magyar Polgár és a Kolozsvári Lapok szerk.-je. 1905-től Bp.-en egy ideig az MNM könyvtárában gyakornok, 1910-től a Magyar Nemzet, 1914-től a Magyarország belső munkatársa. Zuboly álnéven a Vasárnapi Ujságba, Pesti Naplóba, Magyar Nemzetbe írt színes riportokat az aktuális eseményeken kívül a m. történelem és irodalom kiemelkedő alakjairól és alkotásairól, Bp. nevezetességeiről. A 20. sz. elején annak a radikális polgárságnak volt a képviselője, amely hevesen támadta a konzervativizmust és a reakciót. Ady Endre hű barátja volt. Az I. világháborúban az uzsoki szoros körüli harcokban esett el. F. m.: Örmény anekdoták (I–III. Szamosújvár, 1903); A Pesti Hírlap harminc éve (Bp., 1908); A Századok név- és tárgymutatója (Bp., 1908); A Pesti Napló 1848–1908 (Bp., 1908); Zuboly könyve (B. E. válogatott munkái, Bp., 1915). – Irod. Ady Endre: Bölöni György, Krúdy Gyula, Kunfi Zsigmond, Mikes Lajos stb. megemlékezései Zuboly könyvében (1916); Derzsi Tamás: Emlékezés Zubolyra (Élet és Irod. 1965. 16. sz.).
Kovács István (Kézdivásárhely, 1880. aug. 21. – Kolozsvár, 1955. aug. 15.): régész, numizmatikus. Tanulmányait a kolozsvári egy. bölcsészeti karán végezte, közben Strassburgban és Berlinben is hallgatott numizmatikát. 1910-ben doktorált, 1913-ban a numizmatika magántanára a kolozsvári egy.-en. 1909-től kezdve több ásatást végzett Erdélyben. Az I. világháborúból és hadifogságból betegen tért vissza, ami akadályozta a régészeti terepmunkában, ezután főleg feldolgozó és oktató munkásságot fejtett ki. 1920 után Kolozsvárott az Ókortudományi Intézet munkatársa volt haláláig. Erdélyben végzett korszerű módszeres telep- és temetőásatásai, a korai népvándorlás korára vonatkozó kutatásai jelentősek voltak. F. m.: A marosszentannai nép-vándorláskori temető (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1912); A mezőbándi ásatások (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1913); A marosvásárhelyi őskori telep skytha- és népvándorláskori temető (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1915). Irod. Kelemen Lajos: Stefan K. (Studii si Cercetări de Istorie, 1956); Székely Zoltán: K. Stefan (Studii si Cercetări de Istorie Veche, 1956).
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató