2024. july 2., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (K. M.)

Januári évfordulók 2.

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (K. M.)

5. Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. jan. 10. – Nagyszombat, 1568. jún. 14.): esztergomi érsek. Apai ágon Havasalföldről Erdélybe származott oláh nemesi család sarja. II. Ulászló udvarában nevelkedett. 1516-ban egyházi pályára lépett. Pécsi, majd esztergomi kanonok, komáromi főesperes, 1526-ban II. Lajos király, majd a mohácsi csata után özvegye, Mária királyné titkára. 1527-ben Németalföldre kísérte őt, s 1542-ig ott tartózkodott. Hazatérve 1543-ban zágrábi, 1548-ben egri püspök. 1553. máj.-ban esztergomi érsek lett. I. Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár, 1560-tól Hont vm. főispánja, 1562-től egy ideig királyi helytartó. Az ellenreformáció érdekében 1561-ben betelepítette a jezsuita rendet. Sokat tett a katolikus egyházi életért és iskolaügyért. 1558-ban akadémiai rangra emelte a nagyszombati káptalani iskolát. Levelezésben állt kora humanistáival, Rotterdami Erasmus köréhez tartozott. Hungaria és Attila c. műve központjában Mátyás király áll. Fontos adatokat szolgáltatott Buda vára és Visegrád Mátyás kori állapotáról.

6. Grigercsik Jenő (Petrozsény, 1913. jan. 12. – Kolozsvár, 1983. márc. 6.): meteorológiai szakíró. Szülővárosában érettségizett 1935-ben, majd Kolozsvárt, 1940-ben tanári diplomát szerzett. Előbb Kolozsvárott középiskolában tanított, majd 1949-től a kolozsvári egyetemen légkörtant, éghajlattant és térképészetet adott elő. 1964-től a temesvári Tanárképző Főiskolán tanított 1974-es nyugdíjazásáig. Meteorológiai szakcikkei szakfolyóiratokban, valamint a Korunk és az Időjárás c. lapban jelentek meg. Legfontosabb műve a Gyakorlati meteorológia (Bukarest, 1958).

7. Knorr Alajos (Nagyvárad, 1828. jan. 17. – Bp., 1911. nov. 29.): bíró, jogi író. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, majd bírói pályára ment. 1871–91 között bp.-i, majd ismét nagyváradi ítélőtáblai bíró volt, 1893-ban nyugalomba vonult. Gyakorlati tárgyú munkákat, tankönyveket (büntetőjog, polgári törvénykezési rendtartás, bírói ügyvitel – kérdésekben-feleletekben stb.) írt. Fontos az Önügyvéd (Bp., 1872), A magyar magánjog (Bp., 1878); A magyar törvénytár betűrendes tárgymutatója (I–III., Bp., 1882) c. műve.

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.

(Folytatjuk)

Összeállította Kuti Márta

 

Közlemény 7 órával korábban

A gázár emelésének előjele 7 órával korábban

Erről jut eszembe 7 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 7 órával korábban

Hírek 7 órával korábban

Széltündér, libbenő 7 órával korábban

Három a feszt! 7 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató