Az amerikai külügyminisztérium 22 oldalas jelentést tett közzé a minap a romániai vallásgyakorlás szabadságáról. A dokumentum az úzvölgyi temető ügyére is kitér, és rámutat, hogy a dormánfalvi polgármester román katonák tiszteletére állított emlékműveket a magyar katonák sírjai fölé, de sérelmezi az egyházi javak, ingatlanok visszaszolgáltatásának lassú ütemét is. Tételesen említi a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár visszaigénylésének bírósági úton való ellehetetlenítését, illetve a magyar történelmi egyházak restitúciós kérelmeinek sorozatos elutasítását.
Az RMDSZ üdvözölte, hogy az USA kiemelten foglalkozik az úzvölgyi temető ügyével, és negatív példaként említi a dormánfalvi polgármester temetőgyalázását, a legionárius megnyilvánulásokat. Ám aggódva figyeli, hogy Romániában nem történt előrelépés a gyűlöletbeszéd visszaszorításában és az intolerancia leküzdésében, a többség és kisebbség, valamint a különböző felekezetek viszonyát illetően.
A szövetség tavaly több nemzetközi fórumon is szót emelt a temetőgyalázás miatt, a szövetségi elnök személyesen tájékoztatta Matthew G. Boyset, az USA külügyminisztériuma közép-európai és holokausztügyekért felelős helyettes államtitkárát, bemutatta a június 6-i vandalizmusról készült fotókat és videófelvételeket. Ismertette ugyanakkor a román államnak a restitúció megállításáért tett erőfeszítéseit.
Köztudott, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 476 államosított ingatlant igényelt vissza. Döntés 260 esetben született: 136 esetben természetbeli visszaszolgáltatást, 24-ben kárpótlást ítéltek meg, 91 kérést elutasítottak, két kérést a benyújtói visszavontak, két kérést a helyi tulajdonmegállapító bizottságokhoz irányítottak át. A vonatkozó jogszabály – a 2003. évi 501-es törvény – megjelenését követően hatékonynak tűnt, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a kérések elbírálásánál nem kizárólag a tulajdonjogot bizonyító okiratok alapján hozták meg a döntéseket, hanem a helyzetelemzéskor figyelembe vették azt is, hogy ki a jogutódja az egykori tulajdonosnak.
Azonban a Székely Mikó Kollégium ügyét követően minden megváltozott. A bizottság kijelentette: csak azoknak szolgáltatják vissza az ingatlant, akik a telekkönyvben vagy más, a tulajdont igazoló okiratban szerepelnek. 2015-ig gyakorlatilag egyetlen ingatlan kapcsán sem hozott döntést a testület, majd ugyanazon év őszétől kizárólag elutasító határozatok születtek.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása pár éve teljesen leállt. Szakértők szerint a bírósági határozatok „copy-paste-tel készülnek”, még annyi fáradságot sem vesznek, hogy újat írjanak. A táblabírósági határozatok indoklásai kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Megállapítást nyert, hogy a román állam vezetőinek fő célja az egyházi javak visszatartása. Az RMDSZ meglátása szerint a helyzet ellenére a harcot folytatni kell, és nemzetközi síkra kell terelni.
