2020. július 8., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Reménykednek, hogy a járványhelyzet nem húzza át számításaikat

 Nem tudhatják még, hogy a hazai járványhelyzet hogyan alakul, de szorgalmasan dolgoznak azért, hogy a tervezett határidőre elkészülhessenek az alkotással. Felállítása után új értékkel gazdagodik a falu – állítják a kezdeményezők a készülő gegesi kapuról.

Tőkés Attila gegesi református lelkész néhány éve ellátogatott szemügyre venni a rendezett Székelyvéckét, ekkor találkozott a falu végén felállított hatalmas székely kapuval. Az ötletet hazavitte, és elkezdtek beszélgetni róla, hogy milyen szépen mutatna egy hasonló Geges bejáratánál is. Akkor viszont még másak voltak a fontossági szempontok, sok egyéb megvalósításon kellett a fejüket törniük. Mára azonban megérett a helyzet, hogy fába formálják ezt az álmot is – mesélt lapunknak a körvonalazódó kapu „születéséről” a lelkész. Az ötletet egyre többen karolták fel, László János nyugalmazott tanártól az idős Szabó Andrásig, aki négy éve gyűjtést kezdeményezett a faluból elszármazottak körében: össze is adtak egy szép összeget, ami az induláshoz szükséges volt.

 A galambdúcos tető már készen áll – nem mindennapi méretű kapu készül
  Fotó: Tőkés Attila-Benjámin


  Gazdag jelképrendszer

  Az alapanyagot a kapuhoz az egyházközség biztosítja saját erdejéből: a falubeliek közmunkában vágták ki a szükséges fát, vállalták a szárítását, míg a télen megtették az előkészületeket is, hogy idén tavasszal elkezdődhessen a kivitelezés. Már készen áll a kapu galambdúcos tetőzete, és elkezdődött a díszítés megtervezése és a lábak faragása. A kivitelezést két helyi mesterre bízták, Adorjáni Gergelyre és Karda Endrére, hiszen Adorjáni munkáit nemcsak helyben, hanem Magyarországtól az amerikai kontinensig ismerik. A gegesi kapu 12 méter széles és 5 méter magas lesz, s hogy a nagy súlytól tehermentesítsék, a cserefa lábakat tölgyfával burkolt fenyőzábé köti majd össze. Díszítése során helyet kap rajta az erdélyi címer, a nap és hold mint székely jelképek, és mivel kétosztatú lesz (gyalog- és nagykapu), akad elegendő hely a szöveges üzenetek számára is. Ezeket még nem véglegesítették, bár van jó néhány ötletük – mindenképp olyan feliratai lesznek, amit a kapu is jelképez, ami köré csoportosul a szimbólumrendszere is: szülőföld, haza, magyarság, nemzet, hit, gyökerek.

 Közben elindították az engedélyeztetést a polgármesteri hivatalban és a rendőrségen, ami nem is volt túl bonyolult, többnyire a méretekre, elhelyzésre kellett odafigyelni, hogy elférjen alatta egy teherautó is.

  Kis közösség nagy kapuja lesz

  Az elszármazottak által adományozott összeg lassan elfogy, ezért egy hónapon belül elindítják a gyűjtést a helyiek körében is – mondta el a lelkész. Nem pályáztak külső forrásokra, azt szeretnék, hogy ez teljesen a gegesiek megvalósítása legyen. A kapu megszólítja és várja majd a hazatérőket is, az ő részük is benne van az alkotásban, annak egy-egy darabkájában, mintájában, jelképében, feliratában, és ugyanúgy a helyieké is lesz, akik adományok mellett önkéntes munkájukkal, fáradságukkal járulnak hozzá a megvalósításhoz. A gegesieket nagyon megmozdította a terv, akiknek szívügyük, azok ott vannak a különböző munkafázisoknál a tervezéstől a körvonalazáson át a többmázsás rönkök kiszabásánál és gyalugépen való áteresztésénél, hiszen nagy munka van benne. Így érthetően nem tarthatja kézben az egészet egy ember, inkább sok ember hordozza a szívén – fogalmazott a lelkész. Mindenki hozzátesz valamit az álmából, tehetségéből, erejéből, gondolkodásmódjából. Az egyházközség vezetői megtervezték, a mesterek elvállalták a kivitelezést, a helyiek pedig jönnek, ha segítségre van szükség.

 Felállítása után a kapu nemcsak jelképe lehet a falunak, hanem teljesen más értéket kölcsönöz neki, sőt teljesen mást üzen az érkezőknek a faluról, mint amit egy egyszerű kétnyelvű pléhtábla tesz.

  Még kérdés, hogy mikor avatják fel

 A járvány miatt még nem tudják, mikor kerülhet sor a kapu felavatására. Eredetileg augusztusra tervezték. Egyrészt azért erre a hónapra esett a válaszás, mert ekkor kerülne sor az ötévente megtartott gegesi falustársi találkozóra, és így ez méltó alkalom lenne ünneplésre a hazatérőkkel együtt. Másrészt azért az idei esztendőt választották, mert a trianoni emlékévről van szó. Megegyeztek abban, hogy sokfelé sokféleképpen emlékeznek a magyarok, a gegesiek pedig ezzel a kapuval bizonyítanák magyarságukat, élni akarásukat, és ezzel adóznának a szomorú emlékévnek is, ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások révén is mutatnák meg a világnak, hogy léteznek, dolgoznak és akarnak itt élni.

 Tőkés Attila reményét fejezte ki, hogy amit a helyiek elterveztek, azt a Jóisten segítségével véghez is tudják vinni: lesz székely kapu és avatás, és lesz falustársi találkozó is. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a kettőt együtt tartsák meg, és remélik, hogy a járványhelyzet miatti szigorítások enyhülnek annyira, hogy legalább szabadtéri rendezvényt szervezhessenek, amire volna is megfelelő helyszínük. Sok pozitívum származna ebből a felállítandó kapuból, ami sokat jelent ennek a közösségnek érzelmi szempontból, meg hát aki ilyen kapun át lép be, az másként látja a falut is – fogalmazott a lelkész, hozzátéve, hogy a helyzet függvényében a presbitérium fog dönteni arról, hogy felállítják-e idén a kaput, vagy elnapolják az eseményt. Mindenképp úgy dolgoznak a mesterek, hogy az eredetileg kitűzött határidőre a kapu elkészüljön.