Hanuka, a fény ünnepe

Muzsikával ünnepeltek a zsinagógában

December 30-án véget ér a nyolcnapos hanuka, a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, amikor a hívők a makkabeusok szíriai görögök felett aratott győzelmére, a jeruzsálemi templom újbóli felszentelésére emlékeznek. A marosvásárhelyi zsinagógában vasárnap, az ünnep hetedik napján, meggyújtották a hanukija hét gyertyáját, és ünnepi koncertet tartottak.

A vallás diadala 

 Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke emlékeztetett, miért is ünneplik a hanukát i. e. 165-től a zsidó naptár szerinti kiszlév hó 25-étől a tévét hó 2-áig. Az ünnep idén a december 23-30. közötti időszakra esett. Ez nagyjából megegyezik a keresztény ünnepkör idejével. A nyugati kereszténység Nagy Konstantin császár uralkodása alatt, 336-tól kezdte hivatalosan december 25-én ünnepelni Jézus születését.

Tudni kell, hogy időszámításunk előtt 168-ban kiszlév hó 25-én IV. Antiokhosz Epiphanész bevette Jeruzsálemet. A görög uralkodó az addig vallási önállósággal rendelkező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy teret nyerjen a hellenizmus. Többek között a templom szentélyében Zeusz szobrát helyezték el, s ezzel megszentségtelenítették azt. Arra kötelezték a zsidókat, hogy a Tórát megszegve boruljanak le a bálványok előtt. Ennek eredményeként a zsidók fellázadtak, és egy kis városban, Modi’inban felkelést robbantottak ki. Júdás Makkabeus vezetésével egy maroknyi zsidóból álló csapat legyőzte a túlerőben lévő szír-görögöket. Ez három évvel a város bevétele után, ugyanazon a napon történt. A győzelem után a zsidók megtisztították a szentélyt, és újból felavatták. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül felszentelést jelent.

 A hanuka az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus felett – magyarázta Dub László, aki a templomban levő zsidó és keresztény vallású híveket román és magyar nyelven köszöntötte. Arra is kitért, hogy a világ több országában élő 15 ortodox rabbi 2013-ban egy nyilatkozatot fogalmazott meg, melyben az áll, hogy a keresztény vallás tulajdonképpen a judaizmus folytatása, s a két vallás között nincs „szakadék”.

Csoda történt

A történet szerint, miután a makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán a menórába egy napra elegendő megszentelt olajat találtak. További olaj előállítására nyolc napra lett volna szükségük. Ekkor, a hagyomány szerint, csoda történt, az egy napra elegendő olaj nyolc napig tartott, addig, amíg elkészült a megszentelt olaj. Ennek emlékére a hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és a gyertyatartót jól látható helyre teszik. A gyertyatartót hanukijának nevezik, és nem tévesztendő össze a menórával. Kilenc ága van, nyolc normál és középen egy „szolga”. Ez utóbbi segítségével gyújtják meg a nyolc gyertyát vagy mécsest. 

Örömmuzsika és ajándék

A történelmi visszapillantó és emlékezés után a muzsika vette át a szót. A zenei világirodalom ismert darabjai és zsidó zenei dallamok csendültek fel. Az ünneplők örömére Madaras Ildikó és Marian Someşan román, magyar, német és héber nyelven énekelt, zongorán kísért Maria-Antonia Someşan és Szőnyi Márta. 

– Mi mással lehetne szebben és méltóbban ünnepelni, mint zenével, énekkel? A zene örömet ad és felvidít. Örülünk, hogy együtt lehettünk, hogy megtisztelték az ünnepünket – mondta a hitközség elnöke, aki bejelentette, hogy a zsinagógában lévő gyermekek, a jövő reménységei, a hanuka ünnepi ajándékaiban részesülnek.