Hagyományápolás Mikházán

Pénteken ismét benépesült a Csűrszínház. Ezúttal a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja, valamint a Maros Művészegyüttes által szervezett Én is elindulék este guzsalyasba… című, amatőr és kezdő magyar népdalénekesek, népmese- és népmonda-előadók számára szervezett vetélkedőre jelentkeztek szép számban Mikházán.

Fotó: Vajda György

Pénteken ismét benépesült a Csűrszínház. Ezúttal a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja, valamint a Maros Művészegyüttes által szervezett Én is elindulék este guzsalyasba… című, amatőr és kezdő magyar népdalénekesek, népmese- és népmonda-előadók számára szervezett vetélkedőre jelentkeztek szép számban Mikházán.

A szervezők meglepetésére a meghirdetett kategóriákban, két korosztályban – 12 év alattiak és fölöttiek – 45-en neveztek be a megmérettetésre. A rendezvényt először szervezték Mikházán, tavaly hasonló jellegű megmérettetésnek a Maros Művészegyüttes székháza adott otthont. Bár Hargita és Kovászna megyeiek is benevezhettek – valószínű, hogy az útiköltség miatt – csak megyénkbeli versenyzők voltak. Jó volt látni viszont, hogy több község iskolabusza is rendelkezésre állt, hogy egy-egy csapat képviselje a települést. A Nyárádremete községbeliek is szép számban eljöttek, de voltak Nyárádszeredából, Mezőpanitról, Szászrégenből, Nyárádkarácsonyból, Harcóból, Pókából, Mezőber-genyéből, Csíkfalváról, Mezőpanitról Nyárádgálfalváról, Szovátáról, Szentgericéről, Havadról, Dicsőszentmártonból, Iszlóból és Marosvásárhelyről is versenyzők. S az is dicséretre méltó volt, hogy 7 évestől 84 évesig szinte minden generáció képviseltette magát a színpadon.

Barabás Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta: örömmel fogadták el a Csűrszínházi Egyesület meghívását, hiszen az idei évad is bizonyította, csak összefogással lehet kulturális rendezvényt szervezni. Több intézmény, civil szervezet nyújtott egymásnak kezet, hogy lehetőséget teremtsenek egy olyan tehetségkutató verseny megszervezésére, amely sokak számára talán kiindulópont lehet az életpályán. Mindemellett ezáltal a népi kultúrát ápolják. Vajda András, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központjának vezetője a népi örökség ápolására tért ki. Elmondta, úgy, ahogy régebb a fonókban és más hasonló helyszíneken megtalálták annak a módját, hogy átörökítsék elődeik népdalait, népmeséit, a modern korban is helyszínt kell teremteni ennek. Ez az első rendezvény, amely még bővülhet, módosulhat a szabályzat is, de mindenképpen jó lehetőség az érvényesüléshez, a tehetségkutatásra.

A meghirdetett szabály szerint a benevezők három dalt ajánlottak a zsűri figyelmébe, amelyből egy saját választásút elénekeltek, majd az ítészek kértek egy újabbat. Kevesebben voltak ugyan, de színvonalas és érdekes népmesékkel is felléptek az előadók. A zsűri tagjai Kilyén Ilka színművésznő – elnök, Moldován Horváth István, a Maros Művészegyüttes zenésze, Kásler Magda, a Maros Művészegyüttes táncosa, énekese, Vajda György, a Népújság munkatársa és a Csűrszínházi Egyesület kuratóriumának tagja, valamint Kacsó Ildikó rádiószerkesztő voltak.

Kilyén Ilka elmondta, az ítészek elsősorban az éneklés, illetve az előadásmód helyessége mellett az eredetiséget díjazták, s a különös hangszínt, éneklési stílust keresték. A mesemondásban is a különlegesebb, megkapó fellépést értékelték leginkább.

A verseny közel négy órát tartott, és annak is lehetőséget adtak, aki az utolsó percben futott be a helyszínre. Hosszas konzultáció után végül megszületett a végeredmény. Mesemondók: elsők: Gáspár Attila és Csipán Kristóf – mindketten Nyárádszeredából, második hely: Dávid Roland (Nyárádszereda) és Bőr Beáta Andrea (Szentgerice), harmadik hely: Oprea Armella (Csíkfalva).

Népdal (12 éven aluliak): 1. Lénárd Imelda Laura (Nyárádremete), 2. Katona Mónika (Nyárádremete) és Gagyi Orsolya (Mezőbergenye), 3. Aszalos Hilda (Nyárádszereda) és Mezei Zsolt (Mezőpanit). A 12 éven felüliek korcsoportjában: 1. Béres Andrea (Dicsőszentmárton), 2. Diós Brigitta (Nyárádkarácsony), 3. Veress Orsolya (Nyárádremete). A Bernády Alapítvány különdíjasa: Lokodi Emőke (Mikháza). A Népújság – főtámogatóként – két díjat osztott ki. A 12 éven aluliak közül könyvjutalomban részesült Nagy Szilvia (Mezőpanitból) ígéretes tehetségnek számító különleges hangja miatt, valamint az idősebbek közül az a 84 éves mezőpaniti Sikó József, akit a népdalgyűjtők igazi adatközlő nótafaként ismernek. A különdíj – háromhavi előfizetés – azért is járt az idős énekesnek, mert olyan dalokat hozott el, amelyeket a fiatalok nem ismertek, másrészt jelenléte a színpadon szimbolikus is volt, hiszen a népdal iránti szeretete a hagyományőrzés követendő példájaként is szolgált.

Az eredményhirdetést megelőzően Kilyén Ilka színművésznő értékelte a produkciókat, és mindenkit arra bátorított, hogyha nincsenek is a nyertesek között, ne adják fel, mert mindenki nyert azáltal, hogy eljött, és megmutatta, mit tud. Vajda György a Csűrszínházi Egyesület kuratóriumának tagjaként kifejtette: a színpad elsősorban a nyárádmentieké, de mindenekelőtt azoké, akik a versenyen felléptek, hiszen nem kizárt, hogy – főleg a fiatalabbak – még visszatérnek énekesekként, színművészekként. Fontosnak tartotta a tehetségkutatást, hiszen ma ez már világszerte igen divatos és mediatizált esemény, amelynek megvan a maga szerepe. A sajtó ezért is kiemelt figyelmet szentel az ilyen jellegű rendezvényeknek.

A vetélkedő zárultakor felszólalt Borbély László képviselő is, aki a kisebbségi konferencia vendégeivel látogatott ki Mikházára. Elmondta: örömmel tapasztalta, hogy a színpadon élet van, és nem is akármilyen vetélkedőre csöppent be. Fontosnak tartotta azt, hogy ezen a helyszínen minél több hagyományápoló, tehetségkutató rendezvényt tartsanak, hiszen nemzetünk megmaradásának egyik alapköve a tehetséggondozás.

Kilyén Ilka végül bejelentette: a szervezők úgy döntöttek, hogy jövőre is megszervezik a válogatót, de ezúttal a rendezvény Szélyes Sándor nevét viseli majd, és ennek megfelelően a Maros Művészegyüttes néhai tagja által kedvelt népdalokat és humoros jeleneteket szeretnének hallani, látni a színpadon.