Háborús bűnös lett az államalapító Tudjmanból
A Jugoszlávia felbomlását kísérő polgárháborúk idején a nemzetközi sajtóban és a közvélemény szemében fekete-fehér kép érvényesült: a derék horvátok álltak szemben a gonosz szerbekkel.
A Jugoszlávia felbomlását kísérő polgárháborúk idején a nemzetközi sajtóban és a közvélemény szemében fekete-fehér kép érvényesült: a derék horvátok álltak szemben a gonosz szerbekkel. Most azonban a hágai Nemzetközi Törvényszék kimondta: Horvátország (egykori) vezető politikusai is háborús bűnösök voltak.
Az NT szerdai verdiktje ezzel hivatalosan is megváltoztatta a bő egy évtizeden át sulykolt (és többnyire külföldön is elfogadott) fekete-fehér képet. Az ítélet kimondta: a hat, hosszú börtönbüntetéssel sújtott boszniai horvát személy aktív részese volt annak a „közösségben elkövetett bűnöző vállalkozásnak”, amelynek célja a boszniai polgárháborúban (1992-95) végrehajtott „etnikai tisztogatás” volt. A „vállalkozás” élén Franjo Tudjman horvát államfő, valamint Gojko Susak védelmi miniszter és Janko Bebetko vezérkari főnök állt – állapította meg a hágai testület.
Jóllehet mindhárman már régen halottak, Horvátországban ma is jóformán szentként tisztelik őket. Elsősorban is Tudjmant, akiben a lakosság „a nemzet atyját” és Horvátország 1991-ben kivívott függetlenségének építőmesterét látja. Néhány nappal ezelőtt Split kikötővárosban új emlékművet állítottak neki.
Ennek megfelelően országszerte nagy megrökönyödés fogadta az NT ítéletét. A néhai államfő által alapított párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), amely ma az ellenzéki padso-rokban ül a zágrábi parlamentben, szégyenletesnek nevezte a verdiktet, amely „éppen olyan abszurd, mint a Tudjman ellen felhozott vádak” – állt a HDZ közleményében. Ugyanakkor Zoran Milanovic baloldali miniszterelnök is „sokkolónak” nevezte a Hágából érkezett hírt, hozzátéve: reméli, hogy másodfokon a bíróság megváltoztatja a „bűnöző vállalkozásról” hozott ítéletet.
Az ítélet a széthúzó Bosznia-Hercegovinában élő horvát népesség pozícióját is gyengíti. A 4,5 milliós balkáni országon belül a horvátok alkotják a legkisebb (15 százaléknyi) népcsoportot. A muzulmán bosnyákok több mint a felét, a szerbek pedig mintegy egyharmadát teszik ki Bosznia lakosságának. A horvátok azonban egyre több jogot igényelnek maguknak. Egyik fő követelésük, hogy az általuk benépesített országrész (Hercegovina) kapjon szinte teljes önállóságot. Ennek székvárosában, Mostarban csaknem egyenlő a horvát és a bosnyák lakosság aránya – és a két közösség a háború óta kölcsönösen megbénítja a város irányítását.
