Ha üdvözletet akar küldeni, küldje el interneten!

67 éves, idős asszony vagyok, és hagyományos üdvözlési módszert akartam alkalmazni, mint mindig. Üdvözlőlapon akartam köszönteni szeretteimet húsvétra. A falu, ahol élünk, 20 kilométerre van Vásárhelytől. A postán akartam üdvözlőlapot vásárolni, s azt a választ kaptam, amit címnek adtam: ha üdvözletet akar küldeni, küldje interneten! Sírni tudtam volna. Azonnal papírra vetettem, mert ha nem, akkor elmúlik az elkeseredésem. Nekünk is van számítógépünk, van internetszolgáltatás, vezetékes és mobiltelefonok, de én nem telefonhívással vagy egy villámpostai levéllel akartam letudni az üdvözletet. Én nem kezelem a számítógépet, és már nem is fogom. A postát nem azért tartják fenn, hogy ott rendreutasítsák az embereket, hogy hogyan, mit csináljanak. Hogy miért nem vettem Marosvásárhelyen az újságárusnál? Azért, mert 20 km-t nem utazok egy üdvözlőlapért. Miért vannak a helyi posták és benne az alkalmazottak?  Hála istennek az ünnep fényét nem árnyékolta be ez a bosszúság. Megoldódott a helyzet, megkértem valakit, hogy vásároljon néhány üdvözletet. Miért beszélünk annyit hagyományőrzésről, ha ilyen keveset teszünk érte?!

Vass Irén, Szabéd