Gyorsabb és hatékonyabb védelem

Döntő fórumként a képviselőház nemrég jóváhagyta a családon belüli erőszak megelőzését és visszaszorítását célzó, 2003/217-es törvényt módosító tervezetet, amelybe az RMDSZ javaslatait is beemelték. A törvényhozók azt ígérik, a szigorításoknak köszönhetően az eddiginél jóval gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd lépni a hatóságok az áldozatok védelmében. A részletekről Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, a szövetség által tett javaslatok kidolgozóját kérdeztük. 

 

– Előreláthatólag mennyi idő múlva lesznek a gyakorlatban is alkalmazhatóak az új előírások?

– A törvénymódosító tervezetet 250 támogató szavazattal június 18-án szavazta meg a képviselőház, ettől a dátumtól számítva az államelnöknek 20 nap áll a rendelkezésére, amennyiben egyetért vele, hogy kihirdesse a törvényt; amennyiben fenntartásai vannak, kérheti, hogy a parlament vizsgálja újra. Mi bízunk abban, hogy július folyamán érvénybe lép a törvény, az áldozatoknak ugyanis, amint ahogy azt a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom keretében is mindig hangoztatjuk, minden óra, minden perc számít. 

– Konkrétan melyek azok a szigorítások, amelyek nagyobb védelmet biztosítanak majd a családi erőszak áldozatainak? 

– Az általunk kidolgozott javaslatok értelmében az áldozat valós védelmét, a tettes méltó büntetését szorgalmaztuk. Ez alapján a legfontosabb változások közé tartozik a sürgősségi távoltartási rendelet bevezetése. A ma érvényes jogszabály értelmében a távoltartási rendeletet maximum 72 óra alatt kell kiállítani, amennyiben a bántalmazott a hatóságokhoz fordul védelemért. Ez az idő az áldozat számára kritikus, hiszen újra bántalmazhatják. Ezentúl a hatóságok indokolt esetben rögtön, a helyszínen kibocsáthatnak egy ideiglenes, 5 napig érvényes sürgősségi távoltartási rendeletet az elkövető ellen. 

A törvény értelmében létrejönnek a sürgősségi intervenciós csapatok, ezek legfontosabb feladata kiszállni a helyszínre, felmérni a helyzet súlyosságát, azonnal értesíteni a hatóságokat, és az áldozatról is gondoskodnak. A bántalmazó ugyanakkor akár saját ingatlanjából is azonnal eltávolítható, a helyzet súlyossága függvényében. 

Ami a szexuálisan bántalmazottak esetét illeti, a látlelet ezentúl azonnal kiállítható a sürgősségi központokban, nem kell a törvényszéki orvosra várni, aki az eddigi gyakorlat szerint tíz napnál hamarabb nem állította ki a bíróságon bizonyítékként használható látleletet.

Mindezek mellett a törvény kötelezi a helyi hatóságokat, hogy adatbázisokat készítsenek a családon belüli erőszak áldozatait segítő szolgáltatásokról, közpon- tokról, és jogi keretet biztosít ahhoz, hogy sürgősségi tanácsadói telefonvonalat, valamint szociális központokat létesítsenek és működtessenek. 

A törvény arról is rendelkezik, hogy beillesztik az iskolai tananyagba a toleranciára való nevelést, valamint a nemek közötti egyenlőség témakörével is foglalkoznak. Ennek kapcsán kiemelném, hogy az RMDSZ Nőszervezete a csíkszeredai Áradat Egyesülettel közösen már az elmúlt évben iskolai tájékoztató sorozatot indított, amelynek köszönhetően számos erdélyi iskolába eljutottunk. Szakembereink rendhagyó osztályfőnöki órák keretében beszélgettek a diákokkal a családon belüli erőszak súlyos társadalmi következményeiről. Ezt a programsorozatot idén is folytatjuk, 22 szakemberrel, hét megye több mint háromezer diákja számára tartunk hasonló tevékenységeket. 

– Amennyiben a szomszéd riasztja a rendőrséget, mivel hallja, hogy a szomszédos lakásban bántalmazás történik, a rend őrei erőszakkal is behatolhatnak a lakásba, ha az ottlakók nem nyitnak ajtót? 

– Eddig a hatóságok lakásba való behatolása csak a család beleegyezésével történhetett, hiába riasztotta őket valamelyik szomszéd. Az új rendelkezés szerint a hatóságok, ha indokoltnak tartják, közbeléphetnek, és bemehetnek a lakásba, ahol az erőszakos cselekedet történt, ugyanis a cél az áldozat mielőbbi védelme.

– Konkrétan mi történik az elkövetővel abban az esetben, ha megszegi a távoltartási rendelet előírásait, és közeledik az áldozathoz? Csupán felszólítják és megbírságolják, vagy börtönbüntetéssel is számolnia kell? 

– Amennyiben az áldozat vagy családtagjai úgy vélik, hogy az erőszakot elkövető nem tartja be a távoltartási parancsot, biztonsági okokra hivatkozva kérhetik a tettes tartózkodásának elektronikus monitorozását is, mi több, ennek megszegése egy hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat.

– Elektronikus nyomkövetők bevezetése szerepel-e a törvényben? Vagy egyszerűen anyagiak hiányára hivatkozva mellőzik ezek használatát?

– A távoltartási rendelet számos védelmi intézkedést tartalmazhat, ezek között szerepel az is, hogy a bántalmazót a távoltartási rendelet által kötelezhetik, hogy viseljen elektronikus nyomkövetőt (karkötőt) az áldozat hatékonyabb védelme érdekében. 

– Amennyiben az áldozat visszavonja a feljelentést, leáll az eljárás az agresszor ellen, vagy hivatalból megy tovább?

– A feljelentés visszavonásának a lehetőségeit, valamint a következményeit a büntetőeljárási törvénykönyv szabályozza. Ez azt írja elő, hogy azon bűncselekmények esetében, amelyeknél csak akkor indul el a kivizsgálás, ha az áldozat benyújt egy előzetes panaszt, a bántalmazott számtalanszor vissza- vonhatja előzetes panaszát, így megáll a kivizsgálási folyamat. Továbbá arról is rendelkezik, hogy melyek azok az „enyhébb” bántalmazási formák, amelyek esetében ez az első lépés, amit tennie kell az áldozatnak. Amennyiben az eljárás hivatalból vette kezdetét, csak az ügyész jóváhagyásával érvényes az áldozat által visszavont előzetes panasz.

– Eddig a látlelet kiállítása is viszonylag hosszas folyamat volt. Az új előírások értelmében azonnal kiállítható lesz a látlelet a sürgősségin?

– A szexuálisan bántalmazottak esetében a látlelet ezentúl azonnal kiállítható a sürgősségi központokban, nem kell a törvényszéki orvosra várni, aki az eddigi gyakorlat szerint tíz napnál hamarabb nem állította ki a bíróságon bizonyítékként használható látleletet.

– Amennyiben bántalmazás történik, nem tud-e esetleg az áldozat könnyített eljárással elválni az agresszortól? 

– Az elválást a polgári törvénykönyv taglalja, a 217/2003-as törvény nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Könnyített eljárásnak nevezhető esetleg az az eset, amikor közös megegyezés alapján jutnak arra a döntésre, hogy elválnak, így közjegyzőnél gyorsan véget lehet vetni a házastársi kapcsolatnak, de ilyen nagyon kevés van, főleg amikor családon belüli erőszakról beszélünk. 

– Vannak esetek, amikor nem történik ütlegelés, viszont a megfélemlítés, lelki terror jelen van a családban, esetleg a megöllek szó is gyakran elhangzik. Nem bizonyítható látlelettel az erőszak ténye, de az áldozat félelemben él.

– A törvény eddig csak emlegette, de nem határozta meg a családon belüli erőszak formáit. Az új módosítások értelmében a családon belüli erőszak most már kiterjed a fizikai, szexuális, pszichológiai, gazdasági, szociális és szellemi erőszakra is, és érinti a családi környezetet is, a házasságban élőket, az elvált feleket, az élettársakat, függetlenül attól, hogy az agresszor közös háztartásban él-e az áldozattal vagy sem.

Az elfogadott tervezet értelmében a lelki terror is büntetendő ezentúl. A féltékenység, az áldozat nyomon követése, lakásának, munkahelyének megfigyelése, a telefonos zaklatás, a zsarolás, a szakmai érvényesülés megakadályozása vagy gátolása úgyszintén besorolható az erőszakos cselekedetek közé. Ezek bizonyítása, ellenőrzése nehezebb, de a hatóságok erre vonatkozó módszerekkel is rendelkeznek, ide tartozik elsősorban a tanúk kihallgatása, ez adhatja ugyanis a legvalósabb képet, emellett a hazugságvizsgáló gépezet és a pszichológiai teszt.

– Vannak megyék, ahol nincs menedékhely a családi erőszak áldozatai számára. Az új törvényben szerepel-e olyan előírás, amely kötelezné a helyi önkormányzatokat, hogy létesítsenek menhelyet?

– Jelenleg Románia 41 megyéjében és Bukarest 6 kerületében összesen 61 védett ház működik, amelyekből 45 sürgősségi szolgáltatással rendelkezik, 16 pedig felépülést elősegítő központ. Az ország hat megyéjében nincs menhelyet működtető központ, az Isztambuli Egyezmény előírása szerint a központok férőhelyeinek tervezésekor minden tízezer emberre egy hellyel kell számolni.

Az új törvény, amint korábban is említettem, a helyi hatóságoknak megadja a jogi keretet, hogy sürgősségi tanácsadói telefonvonalat, valamint szociális központokat létesítsenek és működtessenek. Az illetékes helyi és központi hatóságoknak ugyanakkor időközönként releváns statisztikai adatokat kell gyűjteniük a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekről, felmérni egyrészt az áldozatokat segítő szolgálatok hatékonysága, másrészt a családon belüli erőszak okainak és hatásainak tanulmányozása érdekében. Az adatokat a nők és férfiak közötti országos esélyegyenlőségi ügynökség összesíti, amelynek évente közölnie kell egy megyékre leosztott felmérést a családon belüli erőszak eseteiről.