Gyerekek a közösségi média világában

*Illusztráció

Ül a szobájában, még sincs biztonságban?

A Netflix sikersorozata, a Kamaszok ismét a figyelem középpontjába állította a szülő és gyerek közti kommunikáció problémáját, azt, hogy miért nem értjük kamaszodó gyerekeink „kódrendszerét”, mi történik a gyerekkel az online térben olyankor, amikor a szülő gyanútlanul azt gondolja, biztonságban van a szobájában, hol siklik félre a családi párbeszéd, illetve hogyan futnak zátonyra a jónak gondolt nevelési elveink. A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet napokban közzétett felmérése szerint a megkérdezett gyerekek közel fele naponta több mint hat órát tölt az online térben, zömében a közösségi médiában, és sajnos a tapasztalat az, hogy már a tíz év alatti gyerekek is jelen vannak ezeken a platformokon.

Ha elmaradnak a lájkok

A közösségi média használata már a nyolc év alatti korosztály körében is egyre elterjedtebb. A mai gyerekek egy olyan digitális térben nőnek fel, ahol a láthatóság, népszerűség és tökéletesség tűnik az egyetlen elfogadott normának. Naponta több mint hat órát töltenek online, leggyakrabban a közösségi médiában, ahol állandóan ki vannak téve az összehasonlítás, a megfelelési kényszer és a felszínes megerősítések nyomásának. E tér azonban nemcsak lehetőséget ad, hanem súlyos lelki terheket is ró gyermekekre és fiatalokra – világít rá közleményében a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet. A fiatalok sokszor érzik magukat láthatatlannak, értéktelennek, ha nem kapnak elég lájkot, vagy ha nem tudnak megfelelni a tökéletesség illúzióját keltő tartalmaknak. A gyermekek önértékelését ma már egyre inkább a digitális visszajelzések alakítják. Ennek pedig következménye lehet: az önkép torzulása, szorongás, elszigetelődés, vagy akár komoly mentális problémákhoz is vezethet. A szervezet szerint minden harmadik gyermek, aki pszichológiai tanácsadás végett fordult a pszichológusaikhoz, szorongással küzdött, ez az arány pedig a serdülők körében már meghaladja az 50%-ot, és nem ritkák az öngyilkossági kísérletek sem. A felmérés során 15 éves fiatalok ismerték el, hogy ha posztolnak valamit, és nem kapnak rá reakciókat, elkezdenek félni, nem tudják, mi történik, hibáztak-e valamit, hogy elmaradnak a lájkok. Attól is tartanak, hogy esetleg kibeszélik őket a hátuk mögött, emiatt egyre magányosabbnak érzik magukat.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a szülők gyakran sem fizikailag, sem érzelmileg nincsenek jelen ebben a digitális világban. Sokuk nem érti, mit csinál a gyermeke a telefonján, és nem tudja, hogyan kezdjen beszélgetést erről.

Mi van az ártalmatlannak tűnő emojik mögött?

A Mentsétek Meg a Gyermekeket romániai szervezetének 2025-ös tanulmánya szerint a gyerekek közel fele (48,3%) naponta több mint 6 órát tölt a digitális térben, ennek nagy részét a közösségi médiában, ahol túlságosan sok inger éri őket, illetve nyomást és olykor elutasítást tapasztalnak. A szervezet 2023-as felmérésében a tinédzserek arról számoltak be, hogy a közösségi média segít az értékeik, az érdeklődési körük megerősítésében, és mint kiderült, a tartalomkészítők, influenszerek egyre nagyobb hatással vannak rájuk. A gyerekek érzelmileg nincsenek felkészülve erre a rengeteg ingerre, az online térben lévő erőszakra és mások „tökéletes” életének a látványára, így gyakran érzik magukat alkalmatlannak, láthatatlannak vagy kirekesztettnek – figyelmeztetnek a szervezet szakemberei. A Netflix Kamaszok című minisorozata kiválóan rávilágít arra, hogy a közösségi média használata komoly kockázati tényezőt jelent a serdülők mentális egészségére. Ennek következményei a figyelemzavar, az alvászavarok, a társas elszigetelődés, a csökkent önértékelés, és sajnos gyakori, hogy a szülők számára túl későn válik egyértelművé, hogy szakember segítségére van szükség. A közösségi médiában a gyerekek könnyen mérgező közösségekbe, szélsőséges csoportokba vagy felelőtlen influenszerek oldalaira keveredhetnek, ahol a szülők nincsenek jelen. Úgy érzik, végre tartoznak valahová, de ott könnyű prédává válnak. A digitális nyelv, az emojik, amit az online térben használnak, általában idegenek a szülők számára, például a béka, a dinamitrúd vagy a fekete szív emojik csak látszólag ártalmatlanok, valójában azonban a radikalizálódás, a nőgyűlölet jelei vagy éppen öngyilkossági gondolatokra is ösztönöznek.

5–10 évesek a közösségi oldalakon

A Mentsétek Meg a Gyermekeket 2025-ös felmérése szerint már az 5–10 éves korosztálynál is előfordul a közösségi média használata, holott 2019-ben még a 9 évnél kisebb gyerekeknél ez nem volt jellemző. A felmérés során tízből négy gyermek számolt be arról, hogy megsértették vagy bántó üzeneteket kapott az interneten – ez az arány emelkedett a 2021-es és 2024-es adatokhoz képest is. A gyermekek 48,3%-a naponta több mint hat órát tölt online, ennek nagy részét a közösségi médiában. A gyermekek 66–84%-a ismerte el, hogy posztolt valamilyen tartalmat az interneten az elmúlt évben. A legkevesebben a közösségi médiában (66%), őket követik az online játékokban (69%), a privát üzenetekben (81%) és a csoportos fórumokon vagy platformokon (84%) posztolók. A személyes adatok megosztásának legnagyobb kockázata a privát üzenetekben rejlik, ahol a lányok jóval gyakrabban adtak ki magukról ilyen információkat, mint a fiúk – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet 2023-as kutatásából, melynek címe A fiatalok viselkedése a közösségi médiában. A szülők jelentős része (75%) szerint a legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy a gyermekeikkel nem megfelelő tartalmak jönnek szembe az interneten, vagy ismeretlen személyekkel kerülhetnek kapcsolatba (70%). Emellett 59%-uk attól tart, hogy gyermekeik online bűncselekmények áldozatává válhatnak. A szülők 32%-a állította, hogy gyermeke TikTokot használ, 21%-a Instagramot, 19%-a Facebookot és 17%-a Snapchatet.

Ne a közösségi média váljon szülővé és mércévé!

A szervezet szakemberei szerint a gyermekek és serdülők – olykor visszahúzódó, máskor ingerlékeny – viselkedése mögött egy olyan valóság húzódik meg, amelyet a szülők gyakran nehezen értenek meg: egy digitális világ, amely állandó jelenlétet, aktivitást, boldogságot, népszerűséget, tökéletességet követel. Nem szabad hibázni, nem lehet szünetet tartani a posztolásban vagy a reakciókban, mert a következmény a kirekesztés vagy a csendben történő kizárás lehet. A közösségi médiában, ahol a fiatalok naponta több mint 6 órát töltenek, állandó nyomás nehezedik rájuk: másokhoz vagy irreális szépségideálokhoz hasonlítják magukat, keresik a lájkok általi megerősítést, és próbálják elfedni a hibáikat különféle szűrőkkel. A közösségi média túl korai használata kedvezőtlen hatással van a gyerekek pszichés fejlődésére, az ott kapott visszajelzések felszínesek és mulandók, hiszen feltételes online interakciókban alakulnak ki, ahol a gyermeket csak akkor „látják”, ha olyat mutat, ami tetszik, és csak akkor „értékes”, ha csodálják. Nem a valóságban látják őt, saját sebezhetőségeivel, érzelmeivel, kíváncsiságával és kérdéseivel együtt. Ha nincs egy stabil kötődési kapcsolat, könnyen kialakulhat egy törékeny, instabil és hamis énkép, amely szorongással társul, és a gyermek már nem tudja, ki is ő a közösségi médián kívül. A serdülők még nem tanulták meg, hogyan kezeljék a frusztrációt, félelmet, szégyent, szomorúságot vagy az elutasítást és a bizonytalanságot, így könnyen identitásválságba kerülhetnek, és a platformokra bízzák, hogy megmondják nekik, kik is kellene legyenek. Mindezek ellensúlyozására a gyerekeknek érzelmileg és fizikailag is elérhető szülőkre van szükségük, azonban a mai gyerekek egy olyan világban nőnek fel, ahol a szülőkkel töltött minőségi idő kevés, az énkép pedig a nyilvános elismerésekre, nem pedig egy belső, stabil magra épül. A média és az influenszerek határozzák meg a siker és szépség normáit. Ha nincs egy jelen lévő, következetes és elkötelezett felnőtt, akkor a közösségi média válik számukra anyává, apává, tükörré, mércévé – hívják fel a figyelmet a szervezet pszichológusai.

Mit tehetnek a szülők?

A pszichológusok szerint nem tilalmakra, hanem kapcsolatépítésre van szükség: a szülőkkel való kapcsolat legyen egy olyan biztonságos közeg, ahol a gyermek azt érezheti, hogy odafigyelnek rá, meghallgatják és elfogadják. Ugyanakkor fontos, hogy a szülők legyenek kíváncsiak az ő mindennapi dolgaira, nem pedig ítélkezők. Akár egyszerű kérdésekkel is lehet közeledni feléje, mint például „Mi újság a közösségi médiában?” vagy „Hogy érzed magad, amikor ilyen posztokat látsz?”, amelyek által közelebb kerülhetnek gyermekük belső világához. A gyerekeknek nem tökéletes szülőkre van szükségük, hanem olyan felnőttre, aki jelen van, és kíváncsi az őt érintő dolgokra. A közösségi média nem tűnik el az életükből, de az, hogy hogyan léteznek benne a gyerekeink, jelentős mértékben attól függ, mennyire érzik magukat biztonságban és szeretve a valóságban – hangsúlyozzák a közleményben.