Gyepvédelmi program

Kisgazdák és természetvédők érdekében

Múlt héten ismertette a marosvásárhelyi Studium Hubban a Milvus Csoport Egyesület és a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát-Egyesület a három évvel ezelőtti gyepvédelmi program eredményeit, következtetéseit. Az „Agrárkörnyezetvédelmi szakpolitika fejlesztése részvételi akciókutatással és civil hozzájárulással” című projektet az Active Citizens Fund Románia program keretében Izland, Liechtenstein és Norvégia a 2014–2021-es EGT Alapon keresztül finanszírozta 224.587 euróval, amihez hozzájárult a szervezetek által előteremtett 10%-os önrész. A programot Papp Judit projektmenedzser a munkatársaival, Havadtői Krisztinával és Márk Nagy Jánossal, az EKE szatmárnémeti szervezetének elnökével mutatta be. Az ismertetőn felszólalt Ovidiu Săvâşcă, a Maros Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség igazgatója is. 

Néhány érdekes adat a program-összefoglalóból. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint bolygónk szárazföldjeinek 26%-át olyan nyílt élőhelyek borítják, ahol a füves, lágyszárú növényzet dominál. Romániában különösen gazdag a biodiverzitás, mivel öt bioföldrajzi régió találkozik a területén, és még mindig hagyományosan – kevésbé gépesítetten – használják a gyepes területeket. A gyepeknek a legeltetés (állatok és méhek) mellett fontos szerepük van és lehet a turizmus különböző formáinak a fejlesztésében. De talán ennél fontosabb a beporzás, a humuszképződés, az erózió- és  klímavédelmi szerepe és nem utolsósorban a levegőben levő szén-dioxidból származó szénmegkötési, -tárolási képessége. A globális felmelegedés, avagy a klímaváltozás egyik oka az erdőirtás mellett, hogy világszerte egyre több gyepes terület tűnik el. Ennek a megfékezésére az Európai Bizottság kidolgozott és a tagországok által is alkalmazott közös agrárpolitikákban (PAC) 1992-től megjelenítette az agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseket (agromediu). Uniós szinten öt ilyen csomagot dolgoztak ki, amelyekből Romániában kettőre lehet pályázni, így azok a gazdák, akik felvállalják, hogy a pályázatban megjelenített fenntartható módszerekkel környezetkímélő gazdálkodást folytatnak öt évig, bizonyos mértékig felhagyva az intenzív gazdálkodással, kárpótlásul évente hektáronként 142–310 eurós támogatást kaphatnak. A környezeti terhelés csökkentésére az agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseket nem egységesen, hanem minden EU- tagállam országos szinten dolgozza ki. Közülük megemlítették a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentését, a legelő állatok létszámának a gyepterület eltartóképességéhez való  igazítását, bizonyos vadon élő állatfajok, madarak (haris) számára szükséges élőhelyek megtartását stb. Legelőgazdálkodási támogatást megyénkben 51 közigazgatási egység (község) igényelhet, ezek nagy része a Felső-Nyárád mentén, a Felső-Maros mentén, a Görgény völgyében és Segesvár környékén (Hortobágy mezeje) igényelhetnek. Azt is megtudtuk, hogy míg a támogatásokat egyre többen igénylik, az igen szigorú feltételek miatt nem pályázik elég gazda. 

Szomorú, hogy 2007 és 2019 között 46.000 hektár gyep tűnt el Romániában, kétszerese Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely és Temesvár belterületének. A gyepterületeket többnyire felszántják vagy beépítik, az utóbbi években fotovoltaikus parkokat és/vagy szélgenerátorokat telepítenek az igen hasznos legelőkre. Példaként elhangzott, hogy a Fehér- és a Fekete-Körösök síkságára Arad mellé tervezik Európa legnagyobb – 1000 hektáros – fotovoltaikus parkjának megépítését. A projektet ismertető környezetvédő szervezet képviselői hangsúlyozták: nincsenek a zöldenergia előállítása ellen, csupán a beruházók keressenek a természetvédelmi értékek szempontjából kevésbé hasznos területet. Illetve vegye figyelembe a környezetvédelmi ügynökség ezt a követelményt is az építkezési engedélyek kibocsátásakor. 

Az adatgyűjtés mellett a program keretében konkrét eredmények születtek. A gyepterületek fontosságának népszerűsítéséért elkészült a pajisti.milvus.ro internetes elérhetőség, ahol a prezentációban ismertetettekről alaposabban lehet tájékozódni. Kilenc egyetemi központban 14 előadást tartottak 257 diák részvételével a gyepek fontosságáról. Kreativitási versenyt is hirdettek, elsősorban művészeti iskolákban, ahol arra ösztönözték a résztvevőket, hogy vizuálisan is jelenítsék meg a gyepterületek megőrzésének fontosságát. A felhívásra 52 pályamunka érkezett, a jobbakat díjazták. Továbbá szociológiai kutatást is végeztek három közép-erdélyi megyében (Maros, Kolozs, Szatmár), ahol 36 interjút készítettek gyepet használókkal, illetve az érdekelt intézmények képviselőivel, és 18 megyéből 156 gazdálkodó által beküldött kérdőívet elemeztek. A támogatások közül a legtöbben a gyepeken a HNV- és a hariscsomagokat vették igénybe, míg a szántókon sokan biotrágyát használnak. A gazdák megfogalmazták, hogy az illetékesektől elvárják: tegyék hatékonyabbá az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket. Többségük azért nem igényelt támogatást, mert a parcellák mérete túl kicsi, illetve túlzott a bürokrácia. 

Amint korábban szó volt róla, a gyepterületek elvesztésének fő okai: beszántás, beépítés, felhagyás, illetve a természetes beerdősödés. Míg a felszántást a mezőgazdasági minisztérium által kidolgozott csomagok által lehet csökkenteni, a beépítést az erre vonatkozó jogszabályok betartása állíthatja meg. A civilek a projekt ideje alatt hat esetben indítottak jogi eljárást Natura 2000-es gyepterületek beépítéséért Arad, Bihar és Szatmár megyében, négy esetben az élőhely helyreállítását kérték, míg kettőben napelempark építését szeretnék megakadályozni, az egyik az aradi. 

Az előadáson elhangzott, hogy Románia 2007. január 1-jétől kötelezettséget vállalt a meglévő gyepterületek fenntartására. A program során tapasztaltak nem ezt mutatják, ezért a két szervezet panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A támogatási rendszer javításáért hat alkalommal találkoztak a gazdákkal, és az itt összegyűjtött ajánlásokat tartalmazó okiratot 2021–2024 között négyszer juttatták el a mezőgazdasági minisztériumhoz. Az egyesületet felvették a 2023–2027-es mezőgazdasági stratégiai terv monitoring- (felügyelő-) bizottságába, így a projektnek is köszönhetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megakadályozzák a gyepterületek csökkentését. 

A programot szeretnék folytatni, amennyiben sikerül támogatást szerezni. Folytatódik a terepfelmérés, megfigyelés, élő kapcsolattartást ígértek a szaktárca és a gazdák között, amennyiben lehetőség lesz változtatni a stratégiai programon, megpróbálják érvényesíteni a kisgazdák és a természetvédők érdekeit.