Görbe karcmás
2013-03-15 13:32:56
- Kaáli Nagy Botond
Gyárfás L. Miklós Képek a keretben című rovatára talán emlékeznek az idősebbek.
Gyárfás L. Miklós Képek a keretben című rovatára talán emlékeznek az idősebbek. Az akkori egyetlen, helyi magyar napilap, a Vörös Zászló lapjain jelentek meg a fenti rovat keretein belül a civilben jogtanácsos szerző ismert személyiségekről és kevésbé ismert interjúalanyokról mintázott karikatúrái. Interjúalanyokról, mert akit megrajzolt, azzal a legtöbb esetben hosszan el is beszélgetett, az interjút a kép mellett láthatták az egykori olvasók.
Gyárfás L. Miklós a napokban mutatta be Görbe Pantheon című kötetét. Mi más címet is várhatnánk a karikaturistától? Ferde arcképcsarnok, görbe visszatekintő – a Mentor Kiadó legutóbbi, igen szép kiadványa a szerző az átkosban megjelent írásait és rajzait tartalmazza, lapjai mögül sugárzik a humor és feltűnik az elveszett Marosvásárhely.
A kötet bemutatójára a Bernády Házban került sor. A szerzőt a hosszú publikálatlanság ellenére sem feledte el olvasótábora, zsúfolásig telt a Baross Gábor utcai épület földszinti nagyterme, a résztvevőket Káli Király István, a Mentor igazgatója fogadta. – Évekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy ha bárki olyan kézirattal jelentkezik, amely Vásárhellyel kapcsolatos, akkor azt megpróbáljuk kiadni, hogy azok, akik olvassák, felismerhessék benne saját életüket. Eredetileg tudományos vonalon indultunk el, de vannak látszólagosan hétköznapi emberek, akik történelmet írtak életükkel. E könyvben egy korszak történelme van és aki akár három mondatban is úgy össze tudja foglalni egy kor közérzetét, mint Gyárfás L. Miklós, az őstehetség. Az egykor megjelent 74 szövegből 60+1-et választott ki a szerző, ezekből összeáll a kép: a diktatúra korszaka adott korlátokat, félelmet és rengeteg humort. Hatvan ember képe bontakozik ki előttünk, legtöbbjük marosvásárhelyi, de van közöttük kolozsvári, magyarországi és japán is. A két nagy részből álló, interjúkat és karikatúrákat egyaránt tartalmazó kötet lebilincselő olvasmány, pantheont állít azoknak, akik egyenesen vagy görbén, de Marosvásárhely vonalait követve belekerültek.
Nagy Miklós Kund méltatása kezdetén az erre az alkalomra írt limerickjét olvasta fel, majd elárulta: a kötet egy kicsit bulvárjellegű is, tartalma igencsak elüt(ött) mindattól, amit akkoriban lehetett közölni. – A karikatúra ebben az esetben nem torz rajz, készítőjük nagyon jól ismerte az interjúalanyt, hiszen karcmásaiban pár vonallal az egyéniség lényegét jelenítette meg. Roppant nehéz korszakban éltünk, éltek a könyv szereplői, amelyről legalább annyit megtudunk ezúttal, mint a szerző öccsének Puzzle című kötetéből. Tele van humorral, derűvel, könnyedséggel, a maiak el sem hiszik, hogy abban a korban annyit lehetett nevetni. Teljes szívemből ajánlom a könyvet, jól fognak szórakozni: sok írás bűbájos, a rajzokból pedig süt a szakmai tudás, az emberismeret és az emberszeretet.
