Gázrobbanás, lángoló épületek, tarlóégetés

Egyre több riasztás érkezik a tűzoltókhoz

A Maros megyei tűzoltókat a múlt hét végén tizenöt alkalommal riasztották tűzoltáshoz, kilencszer száraz növényzet, tarlótűz oltásához, mivel több ízben is fennállt a felügyelet nélkül hagyott lángok továbbterjedésének veszélye. Mind a tarlótűz szándékos okozását, mind az avarégetést bírságolják, ennek ellenére ősszel és tavasszal a tűzoltókat számtalanszor azért riasztják, hogy az elhanyagolt területeken keletkezett lángokat eloltsák.

Február 18–20. között a lakóházak, kémények mellett kilenc alkalommal kellett száraz növényzetet oltsanak. Mezővelkéren pénteken éjszaka lángoló szénatárolót oltottak a sármási tűzoltók, a lángokban 400 bála lucerna elégett és a 80 négyzetméteres takarmánytároló megsemmisült. Görgénysóaknán egy családi ház égett ki a benne található ingóságokkal, Göcsön egy családi házban az átforrósodott kandallótól a szoba fala gyulladt meg, Szásznádason gázrobbanás okozta mentési akcióban volt részük, ahol a hetven év körüli áldozatok negyvenszázalékos égési sérüléseket szenvedtek.

Tavaszi tarlóégetés

A hét végén a legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tüzet, a tíz hektáron elterjedt lángokat a Dános községi Besében sikerült megfékezniük az önkéntes tűzoltóknak és a segesvári egység tűzoltóinak, így megelőztek egy esetleges erdőtüzet. Ugyancsak száraz növényzet oltásához riasztották a tűzoltókat Mezőméhesen, ahol fennállt a veszély, hogy a tulajdonosok által a kertben égetett száraz növényzetről a lángok átterjednek a családi házra. Ádámoson, Nyárádgálfalván, Marosludason, Maroskeresztúron, Marosszentgyörgyön és a Dicsőszentmártonhoz tartozó Csüdőtelke és Bábahalma határában is ezzel a módszerrel szabadultak meg a tavalyi száraz növényzettől. Hétfőn pedig folytatódott a tarlótüzek oltása Maroskecén és Hadréven, Mezőméhesen, Hármasfaluban, Dózsa György községben és Dicsőszentmártonban, mindannyiszor a száraz növényzet oltásához és a lángok továbbterjedésének megfékezése végett riasztották az önkéntes és hivatásos tűzoltókat – tájékoztatott a Maros Megyei Vészhelyzeti Felügyelőség sajtóosztálya.

Annak ellenére, hogy tilos a nyílt láng használata lakóházak, takarmánytárolók, üzemanyagtárolók, gyúlékony épületek és tárgyak szomszédságában, a tűzoltók egyre gyakrabban kapnak ilyen jellegű riasztást. 

Bírságolják a tarló és az avar szándékos meggyújtását

A mezőgazdasági területeken vagy erdőhöz közel felügyelet nélkül hagyott tarlótüzek miatt bírságolnak. A mezőgazdasági területek takarításakor szigorúan tilos a növényzet és a tarló felégetése. A tilalom érvényes a kaszálókra és legelőkre is, tarlót, szénát, kórót, szalmát, kukoricacsutkát, napraforgószárat stb. égetni tilos.

Növényi maradványok, hulladék vagy gyúlékony anyagok égetéséhez a polgármesteri hivatal által jóváhagyott engedély kell, ugyanakkor óvintézkedésekkel biztonságossá kell tenni az égetést. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a tűz nem terjedhet át a szomszédos épületekre, gabonatáblákra, ültetvényekre, erdőre stb., ellenkező esetben 1.000–2.500 lej közötti bírságokat szabhatnak ki.

A jogszabály azokra a felügyelet nélkül hagyott tarlótüzekre és nyílt lángok használatára vonatkozik, amelyek terjedése veszélyezteti a környezet növényzetét és élővilágát, ezek visszaszorítására helyeznek kilátásba büntetést. 

A kertek, udvarok takarítása nyomán keletkező növényi hulladék elégetését magángazdaságokban ugyancsak törvényrendelet tiltja. A környezetvédelemről és a levegő minőségének megőrzéséről szóló kormányrendelet értelmében, amennyiben az illegális avarégetés bizonyítást nyer, a szabálysértő magánszemélyek akár nyolcszáz lejes bírságra is számíthatnak. 

Az új törvény értelmében 2021. február 20-ától tilos az avar, az egyéb kerti hulladék (ágak, gallyak, lomb- és fűnyesedék, kerti gaz), illetve a komposztálható hulladék elégetése, ez a tevékenység ugyanis nagymértékben szennyezi a levegőt, egészségkárosító hatására hivatkozva tiltották meg a lebomló háztartási hulladék égetését. 

A tarlóégetés megfékezése érdekében a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség is ellenőrzéseket tarthat a mezőgazdasági területeken. Az agrárgazdasági hatóságok a környezetvédelmi őrség és a Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségével közösen ellenőrzik a rendelkezések betartását, és a kihágásért büntetést róhatnak ki, de akár a területalapú támogatást is megvonhatják a gazdáktól. Az APIA szakemberei a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség és a környezetvédelmi őrség munkatársaival tartanak ellenőrzést, hogy megfékezzék a tarlóégetés gyakorlatát. Az uniós támogatásban részesülő gazdák kötelesek betartani az agrárgazdasági és környezetvédelmi előírásokat, amelyek többek között tiltják a szántóföldek, rétek száraz növényzetének a felégetését.