Gárdonyi Géza és Eger (2.)

Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére. A II. világháború sem múlt el nyom nélkül: 1944 őszén a visszavonuló német csapatok részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját.

Az egri vár

(Folytatás augusztus 20-i lapszámunkból)
1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost, legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken; többségük ma is látható.
1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, elkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését. A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált: iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. Az I. világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére. A II. világháború sem múlt el nyom nélkül: 1944 őszén a visszavonuló német csapatok részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét: 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 megsebesült.
A II. világháború után sok épületet emeltek szerte a városban. A ’70-es évektől egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. A belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat, és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is — ezt azóta ismét átépítették. A ’80-as évekre elkészült a 25-ös főút belvárost elkerülő szakasza, ezután a Széchenyi út déli szakaszáról és a belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat. 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől elsősorban a külvárosokban építkeznek. Lakóparkok: Felnémet-Pásztorvölgyi, Napsugár utcai. A Bitskey Aladár Uszodát Makovecz Imre tervezte. Felnémet és Eger között bevásárlónegyed épült számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, és ezzel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is elérte a plázahullám: megnyílt Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.
Eger Felsőtárkánnyal, Noszvajjal és Szarvaskővel együttesen alkotja Heves megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületét, amelynek egyben a székhelye is. Megyeszékhely szerepéből következően a Heves megyei országgyűlési területi választókerületnek is a központja. 2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 0,5%-a német és további 0,5% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. A városnak 2007-ben 56 647 lakosa volt. Ebből magyar: 96,0% cigány: 0,9% német: 0,2% ismeretlen, nem válaszolt: 3,2%. Vallási megoszlás: római katolikus: 62,4%, görög katolikus: 0,9%, református: 7,8%, evangélikus: 0,7%, más egyházhoz, felekezethez tartozó: 0,8%, nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 18,3%, ismeretlen, nem válaszolt: 9,4%.
Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete, a líceum is, valamint az autóbusz-pályaudvar. A Szépasszony-völgyben országos hírű pincék vannak, ez az egri borvidék világszerte ismert „fellegvára”. A Tetemvárba az 1552-es ostrom török harcosait temették, innen kapta nevét. Az egri vár Magyarország egyik leglátogatottabb történelmi emléke, bemutatóhelye. Az egri volt az első olyan magyar vár, amelynek védői (1552-ben, Dobó István parancsnoksága alatt) meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében. Eger egyike annak az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik négy: Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is. Az északnyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven szerepel. (Magyarázat: a város 1945-ig színnémet település volt. Nevét is az Eger nevű folyóról kapta, melynek partján létesült a 11. században.)
Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré. A várost Gárdonyi Géza regénye tette híressé az irodalomban. (Forrás: Wikipédia)
(Folytatjuk)