2024. july 7., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A marosvásárhelyi tanács januári ülésén napirendre került az illegálisan felépített, majd utólag jóváhagyott garázsok okiratai érvényességének meghosszabbítására vonatkozó határozattervezet.

Fotó: Vajda György


A marosvásárhelyi tanács januári ülésén napirendre került az illegálisan felépített, majd utólag jóváhagyott garázsok okiratai érvényességének meghosszabbítására vonatkozó határozattervezet. A jóváhagyást megelőző vitán felszólalt dr. Bakos Levente, az RMDSZ helyi tanácsosa, aki elmondta, nincsen megoldva a garázsok helyzete Marosvásárhelyen. A legtöbb gondot ezek az illegálisan felépített és utólag elfogadott garázsok okozzák. Ideje volna életbe léptetni a helyi tanács által korábban elfogadott, erre vonatkozó stratégiát.

A ’90-es évek öröksége

Mint ismeretes, az 1989-es rendszerváltást követően gombamód szaporodtak a garázsok. Kihasználva az akkori törvénykezésbeli hiányosságokat, aki csak tehette – nagyrészt illegálisan –, közterületre, zöldövezetre garázst húzott fel. Amikor végül az építkezési szabályzatra hivatkozva a tanács, a polgármesteri hivatal megpróbált rendet teremteni, s hozzáláttak lebontani a jogtalanul elkészült építményeket, kiderült, hogy egyáltalán nem lesz könnyű dolga az önkormányzatnak.

Hosszas vita után végül a 2000-es évek elején sikerült némiképp lecsillapítani a kedélyeket azáltal, hogy a tanács elfogadottakká nyilvánította azokat a garázsokat, amelyek nem rendelkeztek ugyan építkezési engedéllyel, de esztétikai szempontból nem rontották a városképet, nem épültek valamilyen föld alatti vezetékre. Ekkor három kategóriába sorolták a városban levő garázsokat: a törvényesek, amelyeknek nagy része még 1989 előtt épült, az elfogadottak, amelyekről szó esett, a harmadik kategóriába tartozók pedig nem szerepeltek semmiféle hivatalos nyilvántartásban.

Bakos Levente a Népújságnak elmondta, az üggyel foglalkozó tanácsosként arra kérte a polgármesteri hivatalt, leltározzák fel a garázsokat, hogy ennek alapján legyen tisztább képe a tanácsnak, milyen gondok merülnek fel e témában, s ezekre keressenek megoldást egy stratégia kidolgozásával, amely akár 20 éves határidővel is, de véglegesen rendezné a garázsügyet Marosvásárhelyen.

Ennek a lépésnek az volt az előnye, hogy fokozatosan sikerült felszámolni a fémgarázsokat vagy az olyan építményeket, amelyek nem illeszkedtek a környezetbe.

Az elfogadott garázsok helyzetét az 58/1997-es, illetve a 20/1998-as helyi tanácsi határozatok alapján rendezték. Eszerint, amennyiben azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a garázsát 1998–1999-ben nyilvántartásba vették, s a polgármesteri hivatal kiállította erre az elfogadási dokumentumot (act de acceptare), a terület (illegális) elfoglalása miatt adót fizetnek, így nem bontják le a garázsukat. Az okiratok érvényességét háromévente meg lehetett újítani azzal a feltétellel, hogy a garázstulajdonos napirenden van a tanács által aktualizált díj kifizetésével. Legutóbb 2012. december 31-én járt le a határidő, ezért került ismét napirendre a garázsügy.

800 okirat nélküli garázs

A polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint mintegy 2500 törvényes, 2600 elfogadott és – ami döbbenetes – 800 olyan garázs szerepel a nyilvántartásában, amely semmiféle okirattal nem rendelkezik.

Bakos Levente szerint az utóbbi két kategóriába tartozó garázsok kérdésében „nincsen elegáns megoldás”. Ha a törvényt alkalmazná az önkormányzat, akkor ezeket azonnali hatállyal le lehetne bontani. Az elfogadott garázsok esetében az okiratban világosan feltüntette az önkormányzat, hogy addig tartható meg az építmény, ameddig nincsen szüksége az önkormányzatnak a területre. Ha ez megtörténik, akkor az első felszólításra el kell távolítani. Még mindig vannak olyan helyek a városban, ahol a garázsok miatt kevesebb a parkolóhely és a forgalmat is akadályozzák, mint a Segesvári útról a Ion Buteanu utcába való lehajtónál, ahol a tanács nem bontatta le a garázsokat, annak ellenére, hogy ezáltal a közlekedést könnyíthették volna.

Tegyük hozzá, mindezek ellenére az utóbbi időben a polgármesteri hivatal nem lépett ezen a téren, mivel az elfogadott garázsokkal némiképp rendezte az ügyet, kényelmetlen és igen népszerűtlen lenne ismét több ezer gépkocsi-tulajdonost „zaklatni” emiatt. A helyi tanács hosszas vitákat követően elfogadott egy olyan határozatot, amely megtiltotta újabb garázsok építését és „el-fogadottá” nyilvánítását. Az is jó jel, hogy bár sok esetben a zöldövezetek rovására növelték a parkolóhelyek számát, de ahova lehetett, esztétikailag is megfelelő, fedett parkolót építettek, amelyeket a lakótársulások közvetítésével osztottak el, bérleti díj ellenében a gépkocsi-tulajdonosok akár hosszabb időre is elfoglalhatják ezeket.

Hosszú távú megoldás: fedett parkolók?

Figyelembe véve, hogy egyre növekszik a marosvásárhelyi gépkocsi-tulajdonosok száma, amely messze meghaladja a hasonló lakosságlétszámú településekét, mintegy három éve felmerült a tanácsban az emeletes garázsok, parkolóházak építésének gondolata. Néhány helyszínt ki is jelöltek erre, többek között a színház mögötti parkolót, a Tudor negyedben a csendőrlaktanya melletti területet, vagy a Kultúrpalota mögötti övezetet, a Bolgárok terét, sőt a polgármester azzal a grandiózus ötlettel is előállt, hogy a főtéren, a két ortodox templom között föld alatti garázst képezzenek ki, de ezekből mindeddig nem lett semmi. Tudomásunk szerint a Kultúrpalota mögötti területre, az üresen maradt kazánház helyére építenek egy emeletes parkolóházat. Erre sikerült beruházót találni, aki megrendelte már a megvalósíthatósági tanulmányt. Tekintettel arra, hogy ezt a kivitelezési terv követi, majd az engedélyek kiváltása, nem valószínű, hogy az idén a munkagépek kivonulnak a helyszínre. A többi, javasolt helyszín esetében nem tisztázódott a területek tulajdonviszonya, illetve nem talált az önkormányzat beruházókat, ugyanis költségvetés hiányában a tanács nem finanszírozhatja a kivitelezést.

Emiatt a parkolóházak létesítése nem tűnik megoldhatónak – mondta Bakos Levente –, ugyanis szerinte nem sokan egyeznének bele, hogy a garázsaikat – némelyikben műhely, lomtár, éléskamra is van berendezve, feladják, még akkor sem, ha a parkolóházakban kevesebbet kell fizetni, mint amennyi a jelenlegi garázsbérleti díj. Mások meg azt nem fogadnák el, hogy nem a tömbház előtt, hanem ettől pár száz méterre kell hagyják járműveiket.

A jelenlegi garázsdíjak is annak a stratégiának a része, amely a garázsok felszámolására irányul – magyarázta a Népújság kérdésére a tanácsos, majd hozzátette: „…azt kell megérteniük a lakosoknak, hogy azért magasak a bérleti díjak, mert ez az illeték nem azonos az ingatlanadóval. Tulajdonképpen a közterület elfoglalásáért fizet a garázstulajdonos, ami luxus, azokkal szemben, akiknek a közterületét foglalják el, s emiatt nem jut parkolóhely másoknak. Még így is a más jellegű közterület-elfoglalási díjhoz viszonyítva a garázstulajdonosok kevesebbet fizetnek. Az sem burkolt szándék, hogy ezáltal szeretnénk elvenni a kedvüket az embereknek attól, hogy újabb garázsokat húzzanak fel közterületen”.

Stratégia vagy politikai akarat

A tanács asztalára került határozattervezetben a tanügyi, oktatási, sport- és kulturális bizottság is kérte, hogy a város dolgozzon ki egy újabb stratégiát erre. Ezzel kapcsolatosan Bakos Levente megjegyezte, hogy erre nincs szükség. Tapasztalata szerint hosszú távon, akár 20 éves kifutási idővel, de csak a fedett parkolóhelyek létesítése kínálhat megfelelő megoldást. Ezeket a lakótársulások közvetítésével névre szólóan bérbe lehet adni a gépkocsi-tulajdonosoknak, akik nyilvánvalóan a garázsokhoz viszonyítva kevesebb bért fizetnének a parkolóhelyért. Természetesen erősíteni kell a járőrözést, mert a parolóhelyek kevésbé biztonságosak, mint a garázsok. Amennyiben csak a 2.600 elfogadott garázsról beszélünk, akkor 20 éves távlatban eléggé kevés garázs helyzetét oldaná így meg a tanács. Esetenként lehet konzultálni a lakókkal, és ki lehet alakítani egy övezetenkénti elsőbbségi sorrendet, ahol vagy a közlekedés megkönnyítése érdekében, vagy az önkormányzat ingatlanfejlesztési terve miatt szükség lesz azokra a területekre, amelyeket ezek a garázsok foglalnak el.

A stratégia megvalósításához viszont mindenekelőtt politikai akarat szükséges, hiszen a tanács hiába fogadja el az elképzelést, ha a polgármesteri hivatalnak, a polgármesternek nem áll szándékában a garázsügyet rendezni. Ebben az esetben maradnak a félmegoldások, a háromévenkénti hosszabbítás, ami további teret adhat a törvénytelen építkezésnek. Úgy tűnik, egyelőre senki sem hajlandó Pandóra szelencéjét kinyitni, legalábbis ami a marosvásárhelyi garázsügyet illeti. A kérdés az, hogy meddig lehet mindezt szőnyeg alá söpörni?

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató