A Duna Televízió Közbeszéd című műsorának vendége volt múlt pénteken Frunda György marosvásárhelyi szenátorjelölt. A politikussal Maksay Ágnes műsorvezető-szerkesztő beszélgetett. Az interjú szerkesztett változatát az alábbiakban olvashatják.
A Duna Televízió Közbeszéd című műsorának vendége volt múlt pénteken Frunda György marosvásárhelyi szenátorjelölt. A politikussal Maksay Ágnes műsorvezető-szerkesztő beszélgetett. Az interjú szerkesztett változatát az alábbiakban olvashatják.
– Maros megye 1-es számú szenátori körzetében indul, immár a hetedik mandátumáért, és van egy magyar ellenjelöltje Jakab István személyében, aki az Erdélyi Magyar Néppártot képviseli. Nyilván, mindketten azzal a szándékkal indulnak, hogy bejussanak a parlamentbe. Csak a legfontosabb érvet hozza fel az Ön személye és az RMDSZ mellett!
– Az ő állítása, sajnos, nem igaz. Jakab István nem azért indul, hogy ő bejusson, hanem azért, hogy én ne jussak be. Én azonban meg vagyok győződve róla, hogy be fogok jutni. Hogy melyek az érveim? A tapasztalatom, mindaz, amit tettem az elmúlt 22 év alatt; az, hogy kiálltam az emberek mellett akkor is, amikor az RMDSZ vezetőségével szembe kellett szállni, például amikor a nyugdíjakról volt szó, vagy amikor sürgettem, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormánykoalícióból. Sokkal jobb lenne most a politikai pozíciónk, ha akkor meghallgatnak! Én azt hiszem, mindez garancia arra, hogy az emberi jogokért, a kisebbségi jogokért, egyéni és kollektív jogokért küzdeni fogok.
– Tehát Ön is osztja a többi RMDSZ-politikusnak a véleményét, miszerint az Erdélyi Magyar Néppárt bontó párt.
– Nem bontó, romboló! Akármit mondanak, egyetlenegy céljuk van, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe! Huszonnyolcezer-nyolcszáz szavazatot kaptam a nyáron mint polgármesterjelölt, ugyanannyit, mint négy évvel ezelőtt mint szenátorjelölt. Négy évvel ezelőtt a 28.800 szavazat a voksok 49,6 százalékát tette ki, a nyáron pedig a 38 százalékát. Ezért destruktív a néppárt: mert ha a 28-29 ezer szavazatot én ismét megkapom, ők pedig szereznek 500-at vagy 1000-t, az nekik nem használ semmit, olyan, mint az esővíz, de miattuk arányában tudok veszíteni 0,2 százalékot, ami azt jelenti, hogy nem lesz meg az 50 százalékom, hanem 49,8. Erre játszanak rá.
– Ők azt mondják, hogy szövetségi köztársaság, az RMDSZ-programban az autonómia szerepel.
– Nézze, eddig sohasem volt szó szövetségi köztársaságról. Nem lehet bedobni a témát előkészítetlenül, ezt ki kell dolgozni. Különben is: miért jobb a magyarságnak, ha létrehozok egy önálló erdélyi területet, ahol nem 7 százalékban, hanem 20 vagy 22 százalékban leszünk kisebbségben? Nem nyerünk semmit. A mi javaslatunk a helyi, területi autonómia.
– Az Erdélyi Magyar Néppárt erre azt mondja, hogy könnyebb az erdélyi helyi emberekkel tárgyalni, meggyőzni őket az autonómia tekintetében egy erdélyi, regionális parlamentben, mint a mostani szerkezet mellett.
– Nem korrekt az állítás szerintem, semmivel sem lenne jobb a helyzetünk, mint most. Akkor történik majd változás, ha létrehozunk egy régiót, amelyben a magyarság többségben van, és dönt mindenféle kérdésben.
– Ön a kampány idején is többször hangoztatta, hogy autonomista politikus. Több ízben feltevődött azonban a kérdés, hogy szeptember 25-én, amikor a szenátusban beszéltek–szavaztak a Garda Dezső, Sógor Csaba által benyújtott autonómiatervezetről, nem volt ott. Ez hogyan történhetett?
– Tizenharmadik alkalommal tárgyaltak szeptember 25-én erről az autonómiatervezetről, és úgy nézett ki, mint előző alkalommal, hogy elhalasztják. Engem felhívtak a bizottságtól, hogy írjak alá egy véleményezést egy minisztériumnak. Öt percet sem hiányoztam, s mire visszajöttem, le volt szavazva. Nem is nyitottak vitát a törvénytervezetről, mert már letárgyalták ezelőtt egy évvel.
– Hogyan lehet mégis kimozdítani ezt a holtpontról?
– Nem lehet kimozdítani, mert ez a törvény ebben a formában elfogadhatatlan volt. Ellenben nekem van egy alternatívám, amelyet be is mutatok Önnek. Az Európa Tanácsban, ahol 1993 óta dolgozom, elfogadtattam egy olyan mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez, amely garantálja többek között a kulturális és területi autonómiát. Ezt az idén elfogadta az Európa Tanács. Ennél jogilag hatékonyabb, erősebb dokumentuma nincs Európának. Ezt még el kell fogadnia a miniszteri bizottságnak. Ha ez megtörténik, akkor a Strasbourgi Bíróságnak kötelező jogi eszközévé válik.
– Azt mondja meg, hogy miért nem ketten vannak most itt, és tulajdonképpen én mondtam, közvetítettem Önnek, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt ezt mondja, vagy azt mondja. Miért nem együtt ültek le?
– Sajnos, nagyon rövid időt szántak erre a beszélgetésre, így nem lett volna lehetőségem még dióhéjban sem elmondani, hogy miért szeretnék szenátor lenni. Ezért felkérem Önöket, ha van rá egy lehetőség, üljünk le vitázni Jakab Istvánnal! Tisztelettel állok elébe!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
