Franciaországban folytatódott a gazdaság mélyrepülése 2014-ben
Franciaországban az év ugyanúgy ért véget, mint tavalyelőtt: az évek óta 10 százalék feletti munkanélküliség újabb rekordot döntött, és az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentésére Párizs újabb két év haladékot kért Brüsszeltől, miután a stagnáló gazdaság fellendítésére tavaly januárban meghirdetett úgynevezett felelősségi paktum nem hozta meg a várt eredményt.
Franciaországban az év ugyanúgy ért véget, mint tavalyelőtt: az évek óta 10 százalék feletti munkanélküliség újabb rekordot döntött, és az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentésére Párizs újabb két év haladékot kért Brüsszeltől, miután a stagnáló gazdaság fellendítésére tavaly januárban meghirdetett úgynevezett felelősségi paktum nem hozta meg a várt eredményt.
A kormány a munkáltatói szövetségekre hárította a felelősséget, amelyek a megajánlott 40 milliárd eurós adókedvezmények ellenére sem kötelezték el magukat új munkahelyek teremtésére. Emmanuel Macron gazdasági miniszter novemberben elismerte, hogy a nagyszabásúnak tervezett program kudarcot vallott.
Francois Hollande 2012-es elnökké választása óta félmillióval növekedett az álláskeresők száma, s elemzők szerint a tendencia megfordulására 2016 előtt nem is lehet számítani. Pedig az államfő a munkanélküliség csökkentését tűzte ki legfőbb céljául, s ígéretet tett: ha ez nem sikerül, nem indul a következő elnökválasztáson. Miután a márciusi önkormányzati választásokon a baloldal jelentős vereséget szenvedett, az államfő először csak a kormányfőt cserélte le: Jean-Marc Ayrault helyét a Szocialista Párt jobb oldalára sorolt volt belügyminiszter, Manuel Valls vette át. Augusztus végén azonban az összes olyan kormánytagot menesztette – köztük a népszerű Arnaud Montebourg gazdasági tárcavezetőt –, akik nyíltan bírálták a kormánynak a gazdaság rendbetételére meghirdetett szociálliberális irányváltását.
Tovább rontotta az elnök helyzetét, hogy korrupciós ügyek miatt négy bizalmi embere is távozásra kényszerült: legfőbb politikai tanácsadója, Aquilino Morelle áprilisban, az egyenlőségi ügyekért felelős Faouzi Lamdaoui pedig december elején mondott le. Thomas Thévenoud külkereskedelmi államtitkárról augusztusi kinevezését követően derült ki, hogy évek óta nem fizet adót, Kader Arif veteránügyi miniszternek pedig családja számára történt állítólagos előnyszerzései miatt novemberben gyűlt meg a baja az ügyészséggel. Az is kiderült, hogy a kormányból áprilisban távozott Yamina Benguigui, frankofón ügyekért felelős tárcavezető az első politikus, akinek hamis vagyonbevallása miatt a közeljövőben bíróság elé kell állnia.
A kormányzatnak néhány fontos ígéretét mindazonáltal sikerült megvalósítania: a parlament elfogadta az álláshalmozást kizáró törvényt (polgármester a jövőben nem lehet képviselő), valamint a legszegényebb 650 ezer család ezentúl mentesül az adófizetés alól.
A franciák többségének támogatását élvezi a gazdaság beindítására összeállított reformprogram, amelyet december 10-én mutatott be a kormány. A parlament elé 2015. januárban kerülő csomag két legvitatottabb eleme (a vasárnapi nyitva tartás bővítése a jelenlegi ötről évi 12 napra és az egyes foglalkozási ágak liberalizálása) ellen azonban már az idén megkezdődtek a szakszervezeti tüntetések, amelyeket a baloldali képviselők egy része is támogat.
