A francia ellenzék mintha szabadságra ment volna
Franciaországban a baloldali kormányzat látványos népszerűségvesztését a jobboldali ellenzék nem tudja a maga javára fordítani, és az egy év múlva esedékes önkormányzati választásokon egyelőre a baloldalnak van esélye a győzelemre.
Franciaországban a baloldali kormányzat látványos népszerűségvesztését a jobboldali ellenzék nem tudja a maga javára fordítani, és az egy év múlva esedékes önkormányzati választásokon egyelőre a baloldalnak van esélye a győzelemre – derül ki a CSA közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet pénteken tett közzé a Le Figaro.
A konzervatív napilap kiemelte: a felmérés alapján a baloldal reménykedhet abban, hogy a választók nem büntetik meg a kormánypártokat a végrehajtó hatalomból való kiábrándultság miatt. A pártok közötti erőviszonyok nem változtak, a 2014 márciusában esedékes önkormányzati választásokon a baloldalnak van esélye nyerni.
Az ellenzéki oldalon a jobbközép UMP-nek és a centrista UDI-nek együttesen 38 százalékos a támogatottsága, ami a győzelemhez nem elegendő. „A közvélemény hatalmas csalódottsága (a kormányzatban) nem tükröződik az ellenzéki jelöltek választói támogatottságában” – hangsúlyozta Jérome Sainte-Marie, a CSA kutatásvezetője a Le Figarónak. Ugyanakkor a franciák inkább jobboldali győzelmet szeretnének: 33 százalék jobboldali, 31 százalék baloldali, míg 13 százalék centrista polgármestert látna szívesen a települése élén.
A felmérésből az is kitűnik, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front folytathatja előretörését a helyhatósági választásokon. A tavalyi elnökválasztáson 18 százalékkal harmadik helyen végző Marine Le Pen pártja jövőre az első fordulóban 12 százalékra számíthat, miközben 2008-ban még csak a szavazatok 0,93 százalékát tudta megszerezni.
A felméréssel kapcsolatban a Le Figaro szerkesztőségi írása arra hívta fel a figyelmet, hogy a jobbközép olyan benyomást kelt, mintha szabadságra ment volna. A legnagyobb ellenzéki párt vezetői időnként megfogalmaznak bírálatokat a kormány politikájával kapcsolatosan, de az egész csak
„kellemes időtöltésnek” hat, miközben a vezetői válsággal küzdő ellenzéken belül övön aluli ütésekkel teli belső csatározások folynak, és egymásnak ellentmondó nyilatkoznak hangzanak el arról, hogy miért veszítette el a jobboldal az elnökválasztást.
