Fiatalok hangján szólt a költő

Ady Endre magyarságtudata és Isten-keresése fogalmazódott meg

versben és dalban pénteken délután a marosvásárhelyi Ludasi utcai alsóvárosi református egyházközség március 15-i ünnepségén. A száz éve elhunyt költőóriás gondolatait az egyházközség ifjúsága tolmácsolta. A fiatalokat Imreh Jenő lelkipásztor készítette fel a lírai bizonyságtételre.

A Bátrak voltak, akik mertek című emlékműsor előtt Lőrincz István lelkész teremtette meg igehirdetésével a múltba tekintés hangulatát. „…honnan jössz? Melyik a te hazád, és miféle népből való vagy?” – hangzott el a Jónás próféta könyvéből vett bibliai idézet, amelyre a prédikáció válaszolt.

– Ilyenkor, nemzeti ünnepeinken különösen fontos az identitásunk kérdése. (…) Össze lehet kapcsolni Jézust a nemzeti kérdéssel? A keresztény ember életének nincs olyan kérdése, amelynek ne lenne köze a hithez, Jézus Krisztushoz. Jézus legnagyobb hazafias tette az volt, hogy felszólította népét, hogy térjen vissza Istenhez. (…) A mi népünk a jó időkben mindig tudta, hogy küldetése van Európában, felnőtt, és igyekezett méltó lenni a küldetéshez. Magyarnak lenni óriási méltóság, kiváltság, ugyanakkor hatalmas feladat – hangsúlyozta a lelkipásztor.

Az igehirdetés után a templom falait körülölelő kiállítás került bemutatásra. A tárlat fotókat, versidézeteket és publicisztikai cikkek részleteit tartalmazó filmkockákon jelenítette meg Ady Endre kalandos életútját, külső pályája mellett a belső, lelki utazást. Ezt az ívet fogta át a fiatalok verses-zenés műsora is. 

A költői vallomásokat életrajzi adatok és publicisztikai szövegrészek taglalták. Az összeállításban a magányos géniusz Sem utódja, sem boldog őse-féle küldetéstudata, a Föl-földobott kőben is tetten érhető, idegenben sem halványuló hazaszeretet, a kora értelmiségének 1848-hoz való viszonyulása, illetve az új század új lehetőségeit érzékelő kérdés – Mi ér az ember, ha magyar? – is kifejezésre jutott. Az ismert Ady-versek mellett olyanok is elhangzottak, amelyeket a gyülekezet nagy része talán először hallott. A legszebb mozzanat azonban e sorok írója számára két olyan megzenésített lírai vallomás volt, amelyhez valószínűleg sokunknak van személyes kötődése. Az Imádság háború után és Az Úr érkezése különleges erővel hatott a fiatalok előadásában. Így mindannyian átélhettünk valamit az utolsó nemzeti költőnkként is említett alkotó lelki révbe éréséből, villanásnyi megtisztulásából.